| További ötletek a FigyelőNet Energiatippek rovatában » |
Már háztartási gépeink vásárlásánál is megtehetjük az első lépéseket az energiahatékonyság és a környezettudatos életmód felé. Az úgynevezett „nagy fehérek” – például a hűtő, a mosógép, a sütő, a mosogatógép vagy a légkondi – fogyasztása éves áramszámlánk legalább kétharmadáért felel.
Különösen fontos tehát, hogy egy-egy ilyen berendezés beszerzésekor figyelmet fordítsunk energiafogyasztásukra is. A boltban hozott döntés hosszú éveken át kihat majd a számláinkra, hiszen a különféle berendezések áramfogyasztása ugyanis jelentősen eltérhet egymástól. Ebben a döntésben segít az energiacímke.
Miről tájékoztat az energiacímke?
Az energiahatékonysági címke egy olyan tájékoztató lap, amely könnyen értelmezhető formában ad információt a háztartási gépről. Leolvashatjuk róla például a márkanevet, a modell típusát, méretét, energiafogyasztását, összehasonlítva az azonos kategóriába tartozó termékekkel. Az „A” kategóriába tartozó gépek energiafelhasználása mindig a leghatékonyabb, tehát ezek a legjobbak, a „G” kategória pedig a legkevésbé hatékony termékeket jelöli.
Mivel a gyártók folyamatosan egyre hatékonyabb gépek fejlesztésén dolgoznak, a boltok polcain gyakran találkozhatunk „A+” vagy „A++” jelölésű készülékekkel, amelyek még az „A” kategórián belül is kiemelkedően jó hatékonyságúak.
Bár az új gépek piacáról szinte teljesen kikoptak már a „B”, „C” és gyengébb kategóriájú gépek, de a háztartásokban még bőven akadnak ilyenek is.
Milyen termékeken keressük a címkét?
A gyártónak, illetve a forgalmazónak törvényi kötelezettsége, hogy energiacímkével lássa el a légkondicionáló gépeket, a villamos sütőket, a mosógépeket, a szárítógépeket, a kombinált mosó- és szárítógépeket, a fényforrásokat, a hűtőket, fagyasztókat és a mosogatógépeket. Ha nem találjuk ezeken a címkét, bátran kérjük az eladótól, hiszen a kereskedőknek egyrészt kötelezettségük, másrészt érdekük nekik is a vevők tájékoztatása.
Akár 10 ezer forintot is spórolhatunk
Érdemes komolyan tanulmányozni az energiacímkét, mert az egyes kategóriák fogyasztási adatai terméktípusonként jelentősen eltérnek egymástól. Hűtőgépek esetén például az „A” kategóriához képest egy „B” kategóriás hűtő 30 százalékkal, egy „C” kategóriás pedig 65 százalékkal fogyaszt többet. Még nagyobb a különbség, ha az „A” kategórián belül is a jobb gépeket, azaz az „A+”-t vagy „A++”-t vesszük alapul.
Forintban kifejezve ez azt jelenti, hogy egy évente több mint 500 kWh fogyasztású B kategóriás hűtő üzemeltetésére évente 8-10 ezer forinttal többet kell fordítanunk, mint egy „A+”-os hűtőre!
