A Mali nevű belga juhász a brit különleges erőkkel szolgált Afganisztánban 2012-ben. Számtalan bevetésen vett részt, ezek közül az egyik során a fővárosban, Kabulban kellett biztosítani egy épületet, ahol tálib harcosok rejtőztek.
A veterán állatok gondozásával foglalkozó People’s Dispensary for Sick Animals (PDSA) nevű szervezet múlt pénteken kiadott közleménye szerint Mali a fegyverropogással mit sem törődve robbanószerkezeteket keresett a területen, eközben pedig arra is maradt ideje, hogy az ellenséges katonák közeledésére is figyelmeztesse kétlábú bajtársait. Mali gondozója – akinek a nevét biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra – azt mondta, a kutya rendíthetetlenül végezte a dolgát a nyolc és fél órás összecsapás során, úgy, hogy golyók fütyültek a füle mellett, és gránátok robbantak tőle mindössze pár méterre. A belga juhász ezzel több ember életét megmentette, sőt azt is megakadályozta, hogy a brit katonák rejtett robbanószerkezetek miatt elveszítsék végtagjaikat.
Mali és jelenlegi gondozója, Daniel Hatley tizedes (Fotó: PDSA)
Sajnos a kutya csúnyán megsebesült az akció során. Erről gondozója – aki végig ott volt vele a harctéren – a következőket mondta: „Csak azután kezdtem felmérni a helyzetet, miután enyhült az adrenalin hatása. Ekkor láttam meg, hogy a kutyám oldala csupa vér, és az egyik fülén hatalmas lyuk tátong.”
Malit szerencsésen evakuálták, és a gondos ápolásnak köszönhetően felgyógyult a sérüléseiből. Most 8 évesen, valódi háborús veteránként a brit hadsereg kutyákkal foglalkozó szakembereinek kiképzésében segédkezik.
A hős kutyát érdemei elismeréséért a Dickin Medal nevű elismeréssel jutalmazták. Ezt a kitüntetést Maria Dickin állatjogi aktivista alapította 1943-ban, eredetileg azért, hogy a második világháborúban szolgálatot teljesítő állatok hősiességét elismerje.
A kitüntetettek között olyan állatokat találunk, mint a G.I. Joe nevű amerikai postagalambot, amely valószínűleg több ezer ember életét mentette meg azzal, hogy 20 perc alatt 20 mérföldet repülve üzenetet juttatott el a szövetségeseknek, hogy ne bombázzanak le egy olaszországi falut, amelyet sikeresen visszafoglaltak a britek a fasisztáktól.
Az állatok háborús bevetése egyébként csaknem egyidős az emberiséggel: már az i. e. 6. századból vannak történetek, amelyek erről tanúskodnak. A pelusiumi csatában például a perzsa király arra utasította katonáit, hogy fessenek macskákat a pajzsaikra, így a macskákat isteni lényként tisztelő egyiptomiak nem támadták meg őket, mivel nem akartak kárt tenni a macskákat ábrázoló képekben.
Az első világháborúban egy kanadai alakulat legalább három katonája köszönhette az életét Bill őrmester nevű kabalakecskéjüknek, amely éppen az utolsó pillanatban öklelte bele őket egy lövészárokba, mielőtt egy akna felrobbant volna mellettük. Bill őrmestert egyébként legalább egy ízben letartóztatták, amiért összerágta a hadsereg tulajdonát.
A második világháborúban pedig amerikai tengerészgyalogosok köszönhették a szerencséjüket egy Siwash nevű kacsának. Siwash egyrészt nagyon szerette a sört, másrészt önálló hadműveletben is részt vett, amikor 1943-ban, a tarawai csata során partra szállt, és „saját biztonságára való tekintet nélkül” hősiesen legyőzött egy „japán származású” kakast.
