Na, már megint egy magamutogató, értelmetlen autó, szégyenkezhetek majd a lámpánál a koldusok előtt a válság közepén egy fényűzőnek tűnő kábrijóban. És közben majd csak én tudom, hogy a rendes, zárt karosszériás modellhez képest egy zajosabb, szomjasabb, szebb, de kellemetlenebb autóban ülök, gondoltam. Úgy öt percig.
Mert az új 308CC ezzel a motorral kényelmes, tágas, dinamikus autó. Ráadásul még szép is. Az előd, a 307 CC is sokaknak tetszett, de a hatalmas, csúf hátsó lámpák engem valahogy mindig taszítottak. (Páviánok jutottak eszembe az autó faráról.) Ennek helyes kis tüchtig lámpái vannak hátul, elöl meg hegyes, agresszív, markáns arca. Profilból pedig zárva-nyitva egyaránt lenyűgöző: hegyes, gyors, veszélyes tárgy.
Barátságos arcot kapok
Nem csak nekem tetszett. Amerre jártam, forogtak utánam a fejek. Lehúzott tetőnél beszélgetések eltévedt foszlányai keringtek körülöttem: “…teteje is van, csak le lehet venni…”, “…ez az új Renault kabrió? szép…”, “…apám, biztos van vagy öt misi, de meg is éri…”, “az új 307-es cécé”, meg ilyenek. De akármiket is beszéljenek róla, látszik, hogy szeretik: egy gúnyos mosolyt, egy gonosz bevágást, egy rosszindulatú jelzést sem kaptam a teszt során.
A legaranyosabb egy mezítlábas-szandálos, szőrös bácsi volt, aki egy öreg, szakadt szivar 100-as Audiból ugrott ki egy benzinkútnál, és ráncigálta maga után a haverját, hogy mutassam már meg nekik, hogy nyílik-csukódik a teteje. Végignézték a produkciót, megtárgyaltuk, hogy nem olcsó, de nem is az enyém, és elköszöntünk. A 308-as Coupé-Cabrio összehozza az embereket.
Ja, húsz másodperc és 12 km/h-ig megy a mutatvány.
Belül is míves
És ha már összehozta, el is viszi őket. Négyet simán, hátul két átlagos felnőtt kényelmesen elvan. Még külön lehúzható oldalablak is jut nekik, gombokkal! A csomagtartó persze akkora, amekkora (kabrióként 266, kupéként 465 liter, ami soknak hangzik, de valójában nem az), de ha egy Astra kombi csomagterébe be kéne rakni a saját tetejét, ott se sok hely maradna pakolni. Viszont van teljes értékű pótkerék. hogy fér el – nem értem.
A beltér kidolgozása – különösen a teljesen bebőrözött tesztautót esetében – pazar. A 308-as belvilága szép, elegáns műszereivel, az érdekes, játékos középkonzollal, a műszerfal tetejéből kinyíló információs képernyővel nagyon különleges, nehéz tudomásul venni, hogy ez az autó egy Golf, egy Astra, egy Focus kategóriatársa.
A 308 CC nagy büszkesége az első fejtámla alá épített két légrostély, melyekkel a tarkóját melengetheti a sofőr és a melette ülő. Ezt a júliusi kánikulában nem tudtuk értékelni, de legfeljebb majd decemberben is elkérjük a kocsit egy körre.
Ha érdekel tovább a cikk, kattints ide!
