Csak az Európai Unióban (kiegészítve Norvégiával és Izlanddal) évente mintegy 25.000 beteg hal meg súlyos, antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben. A helyzet komoly, ugyanis ha nem szabunk gátat az efféle kórokozók terjedésének, ez a szám 2050-re már elérheti az évi tízmilliót. A küzdelemben az orvosok mellett a páciensek felelőssége is hatalmas, azaz a mienk.
Nem állunk jól az antibiotikum-rezisztens baktériumokkal szembeni harcban (Fotó: Tumblr)
Mi ez az egész rezisztencia dolog?
A baktériumok ellen alkalmazott antibiotikumok száma véges. Idővel azonban az egyes kórokozók megtanulják „kicselezni” a különböző baktériumellenes szereket, és ellenállóvá válnak velük szemben. A helyzetet súlyosbítja, ha a páciensek idő előtt abbahagyják az efféle szerek szedését, ezzel ugyanis éppen azoknak a kórokozóknak kedveznek, amelyek képesek voltak túlélni bizonyos ideig a szervezetükben. A fertőzések ellen bevethető készítmények száma így fokozatosan csökken, ha pedig nem történik áttörés az orvostudomány világában, előbb-utóbb nem lesz mivel kezelni a makacs fertőzéseket.
Ez ijesztően hangzik, ennyire durva a helyzet?
Sajnos igen. Egyrészt, az új szerek kifejlesztése lassan halad, a baktériumok viszont jóval gyorsabban fejlődnek és mutálódnak, így egy-egy új készítménnyel szemben is hamar ellenállóvá válhatnak, főleg a nem megfelelően alkalmazott antibiotikumok esetén. Ezért is nagyon fontos, hogy csak szigorúan indokolt esetben szabad ilyen gyógyszerekhez nyúlni, egy megfázás, vírusfertőzés esetén nem szabad elővenni a múltkori betegségből megmaradt készleteket, már csak azért is, mert az antibiotikumok hatástalanok a vírusokkal szemben.
De az orvosok dolgoznak a megoldáson, ugye?
Persze, de az a baj, hogy ha valahol felüti a fejét egy sokféle antibiotikumnak ellenálló, úgynevezett multirezisztens szuperbaktérium, az sok embert megfertőzhet, sőt akár halálos is lehet, ha valakinek legyengült a szervezete. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint az elmúlt időben megduplázódott azoknak a kórházi haláleseteknek a száma, amikor más miatt kezelt pácienseknél következett be bakteriális fertőzés.
Milyen baktériumok a legkitartóbbak?
Többféle rezitsztens kórokozót azonosítottak már, például a TBC vagy a malária kórokozójából is találtak már olyat, amelyik többféle gyógyszernek is ellen tudott állni. A TBC esetében igen súlyos a helyzet: a világszerte észlelt fertőzések 3,5 százalékát már ilyen baktérium okozza.
Mire számíthatunk a jövőben?
A rezisztencia egy természetes folyamat, ezért azt megakadályozni nem fogjuk tudni, legfeljebb hozzájárulhatunk a folyamat lelassításához. Fontos lenne, hogy most induljanak komolyabb kutatások ezen a téren, hogy a fent említett, 2050-es helyzetet elkerülhessük. De ehhez szükség van a páciensek edukációjára és a felelősségteljes antibiotikum-használat széleskörű elterjedésre is.
Szponzorált tartalom
