Szögezzük le: a szex szerelemmel a legjobb. A szerelmes ember számára a partnere nem pusztán szerető, hanem egy személyben testvér, szülő, barát, egyszóval minden hiányt pótló személy. A szeretkezésben éppúgy lényeges szerepet játszik a gyengédség, mint az erő, a felek önfeledtté válhatnak benne, és olyan érzékennyé, hogy képesek lesznek egymás érzelmeibe beleilleszkedni. Szinte átfolynak a másikba, és eggyé válnak vele testileg, lelkileg. De vajon miért van szükségünk az eggyé válásra?
– Ahány kultúra, annyiféle elmélet létezik – válaszol a kérdésre Miklósfalvi Mária klinikai szakpszichológus –, én mégis megmaradnék annál a kézenfekvő magyarázatnál, miszerint az ember alapvetően törekszik az eredendő harmóniára. Arra a tökéletes békére, nyugalomra és biztonságra, amit még akkor tapasztalhatott meg, amikor az édesanyjával alkotott egy testet és lelket, és amihez hasonlatosat csak akkor érez újra, ha a szerelmével összeolvad.
Szenvedély házasságon kívül
Ez persze nem jelenti azt, hogy jó szex kizárólag tartós, érzelmekkel teli párkapcsolatban létezik. Van egy másik út is, amelyben elsősorban az ösztönök és a szenvedély játsszák a főszerepet. Mint abban az első hallásra zavarba ejtő történetben, amelyet egy ismerős férfi osztott meg velem. Boldog, családos emberként ment el egy barátja születésnapját megünnepelni. Itt találkozott azzal az ismeretlen, szintén házasságban élő, kétgyermekes nővel, aki hirtelen olyan erős vágyat váltott ki belőle, hogy képtelen volt neki ellenállni. Az eredmény egy elsöprő erejű szeretkezés lett. Talán a bor volt az oka? Máig nem érti. Mindenesetre igyekezett nem gondolni többé a történtekre…
És hogy mit gondol erről a lélekbúvár?
– Az ember egy hosszú, tartós kapcsolatban annyi elfojtással élhet együtt, hogy ezek előbb-utóbb kitörhetnek. Egy ilyen öntudatlan, ösztönös kisülésnek lehettünk itt tanúi. Természetes jelenségnek tekintem, amelynek azonban nem feltétlenül kell, hogy folytatása legyen. Azon azonban érdemes elgondolkodni, mire figyelmeztet. Lehet, hogy már egy ideje túlságosan monotonnak érezzük a párkapcsolatunkat? Esetleg megrekedtünk, és a sejtjeink már változást követelnek? Mindenesetre egy ilyen elementáris vágy nem jöhet létre testi és lelki vonzódás nélkül. De korántsem biztos, hogy az az ember, aki e szenvedélyt felkeltette bennünk, egyéb intellektuális és lelki igényeinket is ki tudná elégíteni!
Alapszabály az őszinteség
Hevenyészett közvélemény-kutatásom szerint a jó szexnek elengedhetetlen ismérve az egymásra figyelés és a nyílt kommunikáció. Az, hogy a partnerek folyamatosan jelezzék egymásnak, mi esik jól nekik, és soha ne hagyják abba a próbálkozásokat arra vonatkozóan, mivel kényeztethetnék még tovább partnerüket. Egy másik férfi ismerősöm szerint úgyis a férfin múlik minden, de korántsem mindegy, hogy a nő tudja-e élvezni a szexet, és jelét is adja-e ennek. Az ő első szexuális partnere például meg sem mozdult az aktusok során, úgy tűnt, teljesen mindegy neki, mit csinál vele. Annyira nem hasonlított mindez arra, amit kamaszként a felvilágosító könyvekben olvasott, hogy majdnem elment egy életre a kedve ettől a műfajtól. Szerencsére nem bátortalanodott el végleg, úgyhogy a következő kedvesénél elejétől fogva nagyon figyelt arra, hogy a lány miként reagál a mozdulataira. És csodák csodájára, működni kezdett az egész! Ma már nem biztos abban, hogy az előző kapcsolatában nem ő volt-e érzéketlen vagy egyszerűen csak szorongó, és ez tett tönkre mindent?
A reakcióinkat persze eltúlozni sem érdemes! Ellenkező esetben könnyen úgy járhatunk, mint az a fiatal nő, akinek túlságosan a retinájára éghettek a pornófilmek, mert sokáig abban a hitben élt, hogy a csúcson hangosan kiabálni kell, és sűrű vonaglással, valamint hajzuhatag-csapkodással jelezni: „Ez nagyon tuti!” Egészen addig, mígnem találkozott egy érzékeny, intelligens fiúval, aki első szeretkezésük alkalmával halálra rémült a sikításaitól, és ő alig tudta megnyugtatni, hogy valójában semmi baja. Majd, amikor hajzuhatag-csapkodás közben még alaposan be is verte a fejét az ágytámlába, a srác végképp leállt, és komolyan megkérdezte tőle: „Miért csinálod ezt?” Fél óra múlva a nő átélte első bensőséges, szép szeretkezését, és azóta már férjhez ment az illető fiúhoz. Megállapíthatjuk tehát: az önzetlen adni és kapni tudáson túl fontos szabály az őszinteség is!
A férfi a párkapcsolatban is önkielégít?
Könnyű azt mondani, mentegetőzik Imre. Akkor talán jobb, ha egyedül csinálja. Olyankor nincs teljesítménykényszer, nem érhetik váratlan meglepetések, nem mozdul be senki, amikor épp a csúcs előtt jár egy lélegzetvételnyivel, így sikerül maratoni hosszúságúra nyújtania a gyönyört. A nőkkel ez a legritkább esetben sikerül neki. Még szerelem esetén is marad egy kis gátlás mindkettőjükben, nem tud annyira magára figyelni, ahogy szeretne, és mire összeszoknának a lánnyal, mindig kiderül, hogy a kapcsolat érzelmileg kimerült.
Ennek „némileg” ellentmond Ottó véleménye:
– Mióta Beával élek, teljesen leszoktam az önkielégítésről, pedig korábban szinte csak ebben találtam örömöt. Ez a nő fantasztikus! Imádom, hogy milyen odaadóan, élvezettel fogadja minden újításomat. Egyszerre játékos, mint egy kiscica, és őrjítő, mint egy hollywoodi díva. Előfordul, hogy a saját gyönyöröm nem is érdekel, annyira belefelejtkezem az ő élvezetébe.
Ki tesz itt igazságot? A jó szex, úgy tűnik, mindenkinek mást és mást jelent. Ezer dologtól függ, kortól, nemtől, tapasztalattól, érzékenységtől, gátlásosságtól. Maradjunk annyiban, hogy az emberiség e leggyönyörűbb játékában mindent szabad, ami a feleknek jólesik. Hangsúlyozom, mindent. Órákon át csak simogatni, illatokat szagolgatni, de fekete lasztexbe bújni, pezsgőt inni, akár egymást kikötözni is… Hiszen hogy is fogalmazza meg Woody Allen? „A szex mocskos dolog, feltéve persze, hogy jól csinálják!”
Még több az e heti Nők Lapjából:
