Alma nyersen, édesen, sósan

Akkor azonban bátran kínálhatjuk a kisbabát nyers vagy párolt almával, mivel ez a gyümölcs szinte soha nem okoz allergiát. Naponta egy alma, és elkerülöd az orvost – tartja a közmondás. Ezt a receptet nem is olyan nehéz betartani, hisz a legnépszerűbb hazai gyümölcshöz egész évben hozzájuthatunk, és akár a zsebünkben is elfér, bárhol előkaphatjuk.

Nyersen valóban szinte gyógyszernek számít: egyes fajtái különösen gazdagok C-vitaminban, sok káliumot és más ásványi anyagot tartalmaznak. Az almában található cukorféleség, a fruktóz édesebb a répacukornál, de lassabban szívódik fel.

Ez azért előnyös, mert almaevés után a vércukorszint csak fokozatosan emelkedik, s ez nem terheli meg a szervezetet. Almát tehát – korlátozott mennyiségben – cukorbetegek is fogyaszthatnak. Magas rosttartalma miatt a héjas alma a székrekedést gyógyítja, míg a hámozott, reszelt és párolt alma a hasmenés kiváló ellenszere.

Az alma a legtöbb tápanyagot, vitamint feldolgozatlan formájában tartalmazza. A nagyobb gyerekek és felnőttek tehát, ha lehet, héjastul fogyasszák a gyümölcsöt. A kicsiknek, betegeknek le kell reszelni vagy föl kell aprítani.





A fölvágott vagy reszelt alma szabad levegőn hamar megbarnul (oxidálódik). Ezt megakadályozhatjuk azzal, ha pár csepp citromot csöppentünk rá, vagy egy csipet aszkorbinsavat (C-vitamint) adunk hozzá. Ugyanígy előzhetjük meg, hogy megbarnuljon a gyümölcscentrifugával frissen préselt almalé.

Ha azt szeretnénk, hogy a frissen szedett alma minél hamarabb beérjen, tartsuk szobahőmérsékleten, sorakoztassuk fel a konyhaszekrény tetejére. Télire nemcsak nyersen, hanem feldolgozott formában is eltehetjük: a szárított, azaz aszalt almát, a befőttet, párolt almapürét, almalekvárt téli sütemények töltelékeként is felhasználhatjuk.

Hét-nyolc hónapos kortól kezdve már gabonafélékkel, sőt akár húsfélékkel is párosíthatjuk az almát. Ha kibújtak a fogacskák, a baba boldog lesz, ha puhára érett téli vagy nyári almát apró kockára vágunk, és ezt önállóan falatozhatja. Egyéves kortól kezdve sajtdarabokat is kínálhatunk hozzá.

Az alma nagy varázsló. Helytáll sós és édes ételekben, hagyományos és reformkosztban egyaránt. Emellett megunhatatlan! Marcipán ide, vajas csokikrém oda, téli szülinapi édességnek nincs felségesebb, mint egy szép, illatos almatorta.


Melyiket válasszam?





Az almafajta kiválasztásánál jó, ha tudjuk, a messziről jött gyümölcs biztosan sokat veszít vitamintartalmából, illatából, aromájából, mire hazánkba kerül. Nincs is igazán nagy szükség import almára, hiszen honi almáink világhírűek. A nyári alma, a rétesalma puha, könnyen reszelhető, de nehezen tárolható. A téli almák – például a jonatán, a starking vagy az idared – szüret táján még kemények, nem túl édesek, de néhány hét tárolás után megérnek.

Amikor almát vásárolunk, mindig a kemény, hibátlan példányokat tegyük a kosarunkba. Nagy mennyiségű almát csak akkor érdemes venni, ha tágas, hűvös tárolóhellyel rendelkezünk. Ha nagy zsák almát veszünk, érdemes kíméletesen szétválogatni a teljesen ép példányokat a sérült, ütődött szemektől. Válogatás után az ép almákat rakjuk ládába, és vigyük hűvös helyre (pince, kamra, erkély). Az enyhén sérülteket a hibás részek eltávolítása után fogyasszuk el minél hamarabb, vagy dolgozzuk fel télire.

Miért ne adjunk almát hat hónapos kor előtt?

A túl korán adott alma gátolja az anyatejben lévő hasznos anyagok, például a vas felszívódását, elveszi a helyet az anyatejtől, és székrekedést is okozhat. Az anyatejes baba híg széklete nem minősül hasmenésnek, ezért „hasfogó” célzattal sem kell hat hónapos kor előtt almát adni.