Józan ész helyett internet?

A Levitt Institute által készített felmérés eredményei szerint könnyedén át lehet ejteni az ausztrál állampolgárokat, legalábbis ami a fiatal, internetező réteget illeti – írja az ELTE Társadalomtudományi Karának hírlevele.

Az ötezer, 25 és 35 év közötti állampolgár részvételével készült felmérés során három valótlan állítást tartalmazó, az információforrást nem jelölő hírt mutattak a megkérdezetteknek. Az egyik cikk azt állította, hogy James Cook kapitánynak három felesége volt, egy másik szerint III. György király New Cornwall-nak kívánta elnevezni Ausztráliát, míg a harmadik Richie Benaud legendás ausztrál krikettjátékos állítólagos szenátori pályafutásával foglalkozott.

Naiv, kicsi Sydney

A kutatás eredményei az ausztrál lakosok meglehetősen nagy aránya bizonyult hiszékenynek, igaz az egyes régiók között markáns különbségek mutathatók ki. Az egyes városok közül Sydney lakosai bizonyultak a legnaivabbnak. A helyiek körében tízből öten hitték el, hogy igazak a hírekben szereplő állítások. A naivitási lista második helyén Brisbane, a harmadik helyen Adelaide lakosai végeztek. Összességében, Melbourne bizonyult a legkevésbé rászedhető városnak. Itt a helyeik közel harmada hitte el, míg tízből hét ember inkább valótlannak nyilvánította a bemutatott információkat.

A felmérést végző kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy az internet terjedése és azonline terjedő információk mérhetetlen özöne hatására a fiatal ausztrálok gyakorlatilag gondolkodás nélkül hisznek a forrást meg nem jelölő információknak is. Lauren Kennedy, a kutatás társszerzője szerint a 35 év alatti fiatalok ugyan értenek a modern kommunikációs technológiákhoz, de digitális írástudásuk mellett mintha elvesztenék a józan ész használatának képességét.

Bizalmi kérdés?

“Az ember számára alapvető, létkérdés a bizalom. Ha a szituáció olyan, hogy nincs okom gyanakvásra, akkor nem teszem. Ha zebra szélé állva azt látom, hogy a közeledő autó lassít és a sofőr int, hogy menjek, akkor megyek, és nem gyanakszom arra, hogy majd gyorsítani fog és megpróbál elütni. Így vagyunk a kommunikációban is” – állapítja meg a Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese a kutatás eredményéről.

A szakértő szerint az ilyen kommunikációs helyzetekben is fontos, hogy van-e tétje a dolognak. Mint mondta, ha olyan, szinte érdektelen információról van szó, mint hogy III. György New Cornwall-nak akarta-e elnevezni Ausztráliát, akkor az emberek számára az a legegyszerűbb, ha elhiszik, és persze menten el is felejtik. Síklaki az ausztrál kutatókkal szemben úgy véli, ez az információelfogadási folyamat teljesen független az internettől, és nem következtethetünk belőle arra, hogy az internet hatására az emberek hiszékenyebbek lesznek.