Ha külön főzünk a babának, az első időkben elég csak pár szeletet megpárolnunk és összetörnünk, hiszen az anyatej mellett még nincs szüksége nagyobb adag táplálékra a csecsemőnek. A répapürét hígíthatjuk anyatejjel, dúsíthatjuk krumplival, összekeverhetjük más, már bevezetett ételekkel (sütőtök, alma stb.), később sajttal, hússal, tojással.
A sárgarépa legértékesebb tulajdonsága magas béta-karotin tartalma. A béta-karotinból a szervezet szükség esetén A-vitamint készít. Ez a vitamin fontos a jó látás, a bőr és a nyálkahártyák védelme, az immunrendszer működése, és egyes daganatos megbetegedések megelőzése szempontjából.
Legjobb, ha napi A-vitamin adagunkat inkább karotin formájában vesszük magunkhoz. A sárgarépa fogyasztása ugyanis nem jár a túladagolás veszélyével, mivel a répában található béta-karotinból éppen annyi alakul át A-vitaminná, amennyire a szervezetnek szüksége van.
A sárgarépa párolt vagy főtt formában – ellentétben a legtöbb zöldséggel – értékesebb a szervezet számára, mint nyersen. A főzés ugyanis károsítja a vastag sejtfalakat, így hozzáférhetővé teszi a répában jelenlévő értékes anyagokat. A főtt répából kétszer annyi béta karotin szívódik fel, mint a nyersből.
Sokan tartanak attól, hogy a sárgarépában lévő növényvédőszer maradékok károsíthatják a gyermekek egészségét. Élelmiszer-ellenőrzési vizsgálatok során már valóban találtak szerves foszfát maradékot répában. Ez az anyag a muroklégy ellen használatos vegyszerből kerül a zöldségbe. Szerencsére a gyökér felszínén és a csúcsában gyűlik össze, így hámozással és a csúcs eltávolításával megelőzhetjük a bajt.