Tisztelet Ranschburg Jenő!
Kisebbik fiam most két és fél éves, és kétéves korától próbálok neki esti mesét olvasni képeskönyvből, rövidebb, rímelős állatos meséket. Ám őt nem igazán érdekli – vagyis örül, amikor odaülök a könyvvel, de nem hallgatja végig a mesét, elveszi a könyvet a kezemből, mutogatja a képeken az állatokat, elmondja, mit csinálnak rajta az állatok. Nem tudom, mit tegyek: erőltessem-e, hogy csak azért is végigolvasom, vagy hagyjam, hogy ő meséljen, vagy túl korán kezdtem el neki olvasni?
Van egy tízéves fiam is, neki egészen nyolcéves koráig esti mesét kellett olvasni, az iskolában könnyen megtanult olvasni, szép kiejtéssel, hangsúlyosan. A mai napig imádja a könyveket, szókincse gazdag, ami szerintem a meséknek is köszönhető. Szeretném, ha a kisebbik is megszeretné az olvasást, a meséket. Mit tehetnék, hogy így legyen?
Köszönöm válaszát!
L. Anita
| Te is kérdezhetsz az ismert gyermekpszichológustól. Dr. Ranschburg Jenőnek a www.ranschburg.hu oldalon írhatsz levelet! |
Kedves Anita!
Engedje, hogy kicsi fia a maga módján ismerkedjen a könyvvel és az olvasással! Üljön mellette, szóljon bele, amikor kisfia magyaráz – gazdagítsa őt új és új információkkal, és segítse őt abban, hogy nagyon jól érezze magát, amikor könyv van a kezében. Nem vagyunk egyformák, ez a gyerek így ismerkedik a világgal és a kultúrával, de meg vagyok győződve arról, hogy ilyen módon is olvasást szerető, információkra és szépségre éhes ember válik belőle.
