Ezúttal olyan sütemények receptgyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyeket nem különleges ünnepélyes alkalmakra, „csak” a családnak, vasárnap délutánra süthetünk, és amelyeket nem lehet készen megvásárolni a cukrászdában vagy a péknél. A gyakran jelentéktelen küllemű, de annál finomabb, többségükben tepsis sütemények az egészségesebb táplálkozás elveihez igazodva sok gyümölccsel, olykor reformalapanyagokkal és a hagyományosnál alacsonyabb energiaértékű hozzávalókkal készülnek.
Számos receptgyüjteményben van mindenféle rendű és rangú étel, de a legszebbek a süteményes oldalak. Hol egy kis zsírfolt, hol egy pötty hullámosra keményedett tojásfehérje, ahol egy maszatnyi csokoládékrém tarkítja őket- egész élettörténeteket lehetne kiolvasni belőlük.
Végül néhány lényeges apróság: Főzéskor bárki nyugodtan hagyatkozhat a szemére, érzékeire és gyakorlatára, de a sütésnél mindíg mérni kell, mert kényes egyensúly van a hozzávalók mennyisége között. Még a leggyakorlottabb háziasszonyok sem tagadják, hogy “kottából” sütnek, én pedig csak annyit tennék hozzá, hogy az sem baj, ha ennek a könyvnek a lapjaira is kerül egy-két folt, vagy éppenséggel belerajzol a gyerek….
Lajos Mari
