A nő annak érdekében, hogy a korábbi, jogerősen kiszabott börtönbüntetése letöltésének megkezdését elkerülje, 2014 novemberében és 2015 márciusában megjelent a kecskeméti okmányirodában, és egy idegen személy adatait felhasználva hamis személyi igazolványt és lakcímkártyát állíttatott ki. Továbbá tb- és adóigazolványt csináltatott magának. Az új személyazonosságának megszerzése után a vádlott elhatározta, hogy csalás útján áldozataitól pénzt fog szerezni – olvasható az Ügyészség oldalán.
A nő az új nevén tárkereső hirdetésre jelentkezett, ahol kapcsolatba került egy kecskeméti férfival. A vádlott arra hivatkozva, hogy egy kollégájának tartozik, rávette a sértettet arra, hogy 150 ezer forint kölcsönt vegyen fel, melyet a vádlott ígért törleszteni. Az ígéretből persze nem lett semmi, a nő a törlesztést meg sem kezdte.
Másik kecskeméti áldozatát szintén álnéven, 2016 augusztusában egy internetes társkereső oldalon ismerte meg, majd miután a férfi bizalmába férkőzött, külföldi munkavállalás ürügyén 130 ezer forintot kért tőle azzal az ígérettel, hogy az örökölt ingatlana eladásából fogja a tartozást visszafizetni a sértettnek. Ezután telefonon tartotta a kapcsolatot a sértettel, és különböző okokra hivatkozva 2017 januárjáig összesen közel 3 millió forintot csalt ki a férfitól. Emellett a férfi idén márciusban még mobiltelefont is vett a nőnek, aki azt az elfogásáig használta.
A nőnek egy másik, 150 ezres kölcsönügylet miatt is felelnie kell, amelyet ő maga vett fel álnéven egy társaságtól, azonban személyazonosságát, teljesítési szándékát és képességét illetően őket is megtévesztette.
Az ügyészség a jelenleg más ügyben jogerős börtönbüntetését töltő nőt többrendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás és közokirat-hamisítás bűntettével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A többszörös és különös visszaesőnek számító nő bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.
