| Emberek – a törökök igazi arca |
1. A török ember: Egyedül, egymagában elmélázó, szívesen üldögél például a vízparton, és mereng. Társaságban azonban megváltozik: hangos lesz, életvidám, de mindig udvarias. Nőkkel szemben rámenősen udvarias… A barátságot roppant komolyan veszi. Más vallásúakkal szemben megértő – egyedül az ateizmussal nem illik dicsekedni, azt ugyanis nem fogadják el. „Mindegy, hogy milyen vallású vagy, csak legyen Istened. Egy az Isten” – teszik hozzá.
2. Nők, gyerekek: A család rettentően fontos dolog az életükben – a szokásos piknikekre például a csecsemőtől a nyolcvanéves nagymamáig mindenkit kivisznek, mindig együtt töltik a hétvégét a (gyakran népes) családok. A török nők nincsenek lefátyolozva vagy elkülönítve, igaz, fejkendőt hordanak. A gyerekek elevenek, semmi sem tilos számukra, a nagyobbak mégis elképesztően udvariasak és tisztelettudók.
3. Rokonság: Kivétel nélkül minden török rokonnak tekint bennünket. Bűvszó az „Átila” – vagyis a hun Attila. Úgy tartják, közös ősapánkat láthatjuk benne. A magyarokhoz (hacsak el nem rontották valamivel) roppant barátságosan viszonyulnak, amit illik hasonló közvetlenséggel viszonozni.
4. Segítségnyújtás: Úton-útfélen a török a legsegítőkészebb nép. Egy útszélen veszteglő autósnak nem kell „meszelnie”, mert maguktól megállnak, és fix, hogy a bajt elhárítják, vagy bevontatnak a legközelebbi segélyhelyre. Roppant nagyra értékelik, hogy megtisztelted a hazájukat. Hát ha még egy-két szót gügyögsz is törökül! Azt kevésbé tudják, hogy milyen sok török eredetű szavunk van, és ha ezekből felsorolsz valamennyit, király vagy (tippek: zseb, pogácsa, papucs, árpa, balta, szakáll, ibrik, csizma, bicska, kecske, teve stb.).
| Szokások |
5. Dohányzás: Minden török (férfi) mindenhol dohányzik. A kapcsolatfelvétel jegyében azonnal megkínálják az embert, visszautasítani pedig csak egy bűvszóval lehet: „A doktor megtiltotta”, azaz Doktor jaszak(tir). Ezt elfogadják.
6. Mulatozás: A törökök roppantul szeretnek mulatozni. Maximálisra srófolják a magnón, rádión a hangerőt (bárhol, bármikor), és vad táncokat lejtenek, amelyekben az ugrálós mutatványok és a harci elemek dominálnak. A nők is táncolnak, de férfival együtt nem, viszont azokkal egyszerre, külön karikába gyűlve. Szinte minden török játszik hangszeren: a pengetős népi hangszerek és a harántfuvola (ney) a kedvencük. A dalaik magyaros karakterűek (parlando), ezt Bartók is észrevette.
7. Strandolás, piknikezés: A törökök nagyon szeretnek fürödni – a vidéki nők néha teljesen felöltözve, a gyerekek, férfiak fürdőruhában. Hétvégeken teljesen ellepik a fürdőhelyeket vagy a magaslati kirándulóhelyeket (piknik), olyan sűrűn táboroznak egymás mellett, hogy alig lehet köztük átmenni. Mindenki azonnal a vendégének tekint, és megkínál. Mivel visszautasítani sértés, ezért megfontolandó, hogy elvegyüljön-e az ember, vagy inkább elkerülje a tömeget.
8. Mecset, minaret, szent helyek, temetők: Ezeken a helyeken nem veszik jó néven az idegeneket (kivéve, ahol az idegenforgalom engedi). Ha ilyen helyre tévedünk, valószínűleg udvariasan eltessékelnek bennünket. Különösen vigyázni kell, hogy ne vegyük igénybe az ilyen szent helyeknél található vízcsapokat, mosdóhelyiségeket.
| Étel-ital, alkohol |
9. Élelmiszerek:
• Húsok: Mindenki tudja, hogy a törökök nem fogyasztanak sertéshúst. De akkor mit? Juh- és marhahúst gyakran, még gyakrabban halat (sokféle módon elkészítve, édesvízi és tengeri halakat egyaránt).
• Tejtermékek: főleg sajtot, joghurtot (törökül jóurt), túrót és ezekből készült ételeket esznek.
• Kenyérfélék: sokfelé fogyasztják a házi készítésű lepénykenyeret (pide – pite!).
• Zöldség, gyümölcs: A törökök étrendjében a könnyű ételek dominálnak, ezért a török konyha rendkívül egészséges. Nyár közepétől füge, szőlő, dinnye (sokféle) és zöldségek tömkelege kelleti magát a piacokon minden mennyiségben.
• Csokoládé: ritka, mert nyáron pillanatok alatt elolvad, de a Migroszokban kapható.
10. Kávé-tea: Európával a törökök ismertették meg a kávét. A hódoltság idején a vendégségbe hívott magyarok gyanakodva fogyasztották a „fekete levest”, ám Atatürk forradalma óta a török nép is leszokott róla, és inkább teaivó lett. A Rize környékén termesztett fekete tea van annyira finom ital, mint a kávé. Tulipánt formázó kis üvegpoharakban szolgálják fel, szinte mindenütt, ahol az emberek rendszeresen összejönnek. Így kijár a tea egy szőnyeg vásárlásakor is. Nyáron divat a gyümölcslé is, de sokszor liofilizált sűrítményből készítik. Ásványvíz mindenütt kapható.
11. Alkohol: A törökök a közhiedelemmel ellentétben szívesen fogyasztanak alkoholt, bár legtöbbször csak ünnepélyes alkalommal. Az alkoholos befolyásoltság azonban sehol sem jellemző, mégis a közlekedés egyik komoly problémája a gyorshajtás. Ennek hátterében bizonyos fatalista gondolkodás húzódik meg: „Mindannyian Allah kezében vagyunk”, vagyis az egyén nem felelős. Persze a rendőrség másként gondolja.
• A sörivás (az Efes márka kitűnő!) kezd általánossá válni. Mindenhol kapható, ha valamelyik árus nem tart belőle, akkor is megmondja, hogy hová, kihez menjünk.
• Bor – na, ez már ritkább, igaz, többfelé is termelnek vörösborszőlőt, amelyből testes borokat készítenek.
• Pálinka – ez lényegében ánizspálinka. Célszerű vízzel hígítva inni, mert nagyon durva másnaposságot okoz. Sajnos a törökök nagyon szeretik, de csak ritkán isszák (pl. ha barátságot akarnak kötni). Bűvszó: serefe = egészségedre.
| Alapvető infók |
12. Üzletek, piac, bevásárlóközpont: Egyre gyakoribb az európai stílusú bevásárlóközpont (Migrosz), de sok helyen a kis üzletek dominálnak (szatócsbolt alapélelmiszerekkel). A péküzleteket feltétlenül próbáljuk ki: fantasztikusan finom kenyeret (ekmek) és péksüteményeket (perec = simit; szárazlángos – csörek) árulnak. A hetipiacokon elképesztő dolgokat lehet találni, vásárolni (pl. kézi kovácsolású, örök életű kerti szerszámokat, csengettyűket, kerámiákat, szőnyegeket stb.). Alkudni kötelező!
13. Rendőrök, csendőrök: Mindenhol előfordulnak, udvariasak, az exponáltabb helyeken angolul vagy németül beszélnek (de legalábbis értenek). Katonai ellenőrző pontok – ezeknél kötelező a megállás, az iratok ellenőrzése roppant szigorú, de ha mindent rendben találnak, átváltanak kedves üzemmódba. Gyakran figyelmeztetnek a várható nehézségekre, veszélyekre.
14. Országhatár: A belépőnek magának kell elintéznie a vízumkérelmét, illetékek befizetését, orvosi vizsgálatot (ha van, de csak formaság), a kocsi papírjainak ellenőrzését és nyilvántartásba vételét), és ha minden oké, beléphet az országba.
15. Benzinkút: rengeteg van, sokféle és sokféle áron, így nem árt résen lenni!
16. Pénz, fizetés: pár év óta új líra (YTL) van, ezzel könnyebb számolni, mint a régivel, amikor egy tankolás 10–15 millióba (!) került.
17. Öltözködés: Kerüljük a kirívó, meztelenkedő ruházatot – simán elképzelhető, hogy ránk is szólnak, de inkább nem vesznek rólunk tudomást. Mivel (nyáron) agylágyító a meleg, a fehér, szellős lenvászon öltözék a legideálisabb.
19. Vécé: Országszerte a guggolós vécé az elterjedt, de a külföldiek számára fenntartott helyeken igazi angolvécét is találunk. Férfiak-nők itt elkülönülnek.
20. Kutyák: Vidéken, de még a nagyvárosokban is olykor vad kutyafalkák rohangálnak, hatalmas testű, elvadult, elkóborolt pásztorkutyák és korcsaik. Nem árt az elővigyázatosság (veszettség)!
21. Kurdok: A „kényes téma”. Már a szóba hozása is indulatokat vált ki. Semmiképp ne akarjunk igazságot tenni!
| Tévhitek |
22. Rossz a közbiztonság (tolvajok, terroristák): Nem teljesen igaz, hiszen a külföldiekre kiemelten vigyáznak. A nagyvárosok (Isztambul, Izmir, Ankara) és Antalya-Alania környékén azonban tényleg nem árt óvatosabbnak lenni, leginkább a zsebtolvajok miatt.
23. Rosszak az utak: Nem igaz, hiszen új autópályák sokasága, kiszélesített négy- és hatsávos országutak (gyakoriak az emelkedősávok) tömkelege teszi lehetővé a gyors távolforgalmat. Igaz, a hegyekben egysávos földutak is vannak (rendszerint zsákutak), ezeket tényleg csak gyakorlott vezetőknek ajánljuk.
24. Hajmeresztő a török vezetési stílus: Ezt cáfolni tényleg nem tudjuk, viszont nagyon kevés a baleset. A gyorshajtást kivéve a szabályokat rendszerint betartják.
| Tudtad? 11 érdekesség |
25. Szakáll = sakal: A magyar nyelv igen sok török eredetű szót tartalmaz, amelyek többsége még a honfoglalás előtti időkben került a magyar szókincsbe (például: zseb, pogácsa, papucs, árpa, tarló, balta, kapu, szakáll, ibrik, bogrács, csizma, kalpag, bicska, kecske, teve, ökör stb.).
26. Trójai faló: A trójai háború a mai Törökország területén zajlott, az Égei-tenger mentén, a Dardanellák bejárata közelében (a mai Hisarlik település határában, a trójai romok pedig Truva néven szerepelnek). Az ásatási terület bejáratánál látható a legendás kétemeletnyi magasságú faló elképzelt mása.
27. A legrégebbi ismert emberi település: Az i. e. 7. évezredből való Çatal Hüyük (csatal hüjük) is Törökországban található, a Konyai-síkságon, a várostól délkeletre. Egykori (újkőkori) lakói már mezőgazdasági termelést (búzatermesztés, szarvasmarhatartás) folytattak.
28. Az ókori világ hét csodája: Közülük kettő is a mai Törökország területén fordult elő: Epheszoszban (ma Efes) az Artemisz-templom (i. e. 550 körül) és Halikarnasszoszban (ma Bodrum) Mauszólosz király mauzóleuma (i. e. 353). Mindkét nevezetesség romba dőlt, maradványaik az égei-tengeri partvidék legfontosabb látványosságai közé tartoznak.
29. Itt született a Mikulás: A gyerekek és felnőttek kedves mesealakja, a jóságos Mikulás is Törökországhoz kapcsolódik. A név- és ötletadó Szent Miklós ugyanis a Földközi-tenger menti lükiai Patarában született, és a közeli Myrában (ma Dembre) nevezték ki püspökké.
30. A gordiuszi csomó: A híres-neves gordiuszi csomó megkötése és Nagy Sándor által karddal történő kettévágása is errefelé történt (az ókori Frígiában), valahol a mai Ankara közelében. A török szőnyegkészítők még ma is gordiuszi csomónak nevezik az egyik szőnyegcsomózási változatot.
31. Nem is holland: A „holland” tulipán voltaképpen török, mivel a törökök régóta ismerték és kertjeikben tartották a valójában belső-ázsiai eredetű növényt. A törökök nemzeti jelképül használják a „lâlé”-t, motívuma főleg sírköveken, emlékoszlopokon és szőnyegeken jelenik meg.
32. Elképesztő mennyiségű növény: Törökországban mintegy 9000 növényfaj él (Európában összesen 11 500). A 9000 közül 3000 pedig kizárólag Törökországban fordul elő. A jégkorszak elmúltával Délkelet- és Közép-Európa főleg a Fekete-tenger melléki növényzet északra való terjedésével nyerte vissza növényvilágát.
33. Teknősbölcső: A Földközi-tenger menti Dalyan nemcsak a lükiai sziklasírokról híres, de arról is, hogy ma már csak itt tudja lerakni a tojásait a földközi-tengeri cserepes teknős. Ezért a tojásrakás és kikelés idején a rendkívül finom homokból álló strand védett terület, és le van zárva.
| Nézd meg ezt is: Sminkábécé – tavaszra hangolva »  |
34. Egy város két földrészen: Isztambul a világ egyetlen városa, amely egyszerre két földrészen fekszik. I. e. 550-ben hét dombra épült, és ezer éven át Bizáncként ismerte a világ. Ezt követően 500 éven át Konstantinápolynak hívták. A mai Isztambul rég túlterjedt a három eredeti városmagon (Sztambul, Beyoglu, Üsküdar), és kelet–nyugati irányban ma már közel 300 km hosszúságú (Tekir Dag – Kocaeli).
35. Veszélyes műemlékek: Bárhol beleütközhetünk olyan őskori, ókori és középkori emlékekbe, amelyeket a könyvünk/térképünk nem jelez, de a helyszínen azért jelzi, megnevezi valami. Ezek olykor veszélyes helyek (beszakadsz, rád omlik valami, kígyók…), nem árt az óvatosság.
Törökország.lap.hu »
Törökország-utazás.lap.hu »
Isztambul.lap.hu »
