Tisztelt Tanár Úr!
Anna babám nyolc hónapos, ugyan nagy baba, de én egyfolytában hordozókendőben hozom-viszem. A lakásban már nem, mert ideje felfedeznie a világot, de ha elmegyünk, akkor még mindig. Nem is szereti a babakocsit – talán – ezért, és természetesen szeret ölben lenni. Az sem utolsó szempont, hogy nekem is nagyon jó ez, mert menet közben beszélgetünk, énekelünk, kukucsosat játszunk – nagy móka az egész.
Nem divatból vagy valami irányzathoz való tartozásból teszem ezt, hanem mert büdös van a babakocsi szintjén, és mert szerintem nem túl érdekes a babakocsiban ülni. Ezenkívül is sokat veszem fel, sokat ringatom. Szeretném megkérdezni, hogy valóban rossz következményekkel jár-e ez? Tényleg hisztis lesz, anyás és lusta?
Hallottam arról is, hogy nem fog tudni beilleszkedni, hátráltatni fogja a túl sok közelség a tanulásban, és még sok olyat, amit nem érzek igaznak, vagy talán csak nem akarom elfogadni. Ezeket egyébként szakember mondta, aki jobban látja a következményeket. Anna baba nagyon vidám, nagyon szereti az öregeket meg a férfiakat, de a nőket is. Szinte bárkivel jól érzi magát kb. húsz-harminc percig. Ha sorban állunk, simogatni szeretné az emberek vállát, haját, szemüvegét, szégyenlőset játszik, sokat nevet. Nem sírós, de talán azért, mert folyton együtt vagyunk. Nem szeretnék azonban ártani a gyerekemnek, nem volna jó, ha a majomszeretetem miatt később kiszolgáltatott lenne…
Köszönöm, hogy elolvasta a levelemet, és előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel:
Katalin
| Te is kérdezhetsz az ismert gyermekpszichológustól. Dr. Ranschburg Jenőnek a www.ranschburg.hu oldalon írhatsz levelet! |
Kedves Katalin!
Kérem, ne higgyen annak, aki ijesztgeti. Ötvenéves szakmai tapasztalataim – és nemzetközi pszichológiai kutatások eredményei – mutatják, hogy az Ön anyai viselkedése csak használhat Annának, és semmiféle kárt nem okoz. Nem igaz, hogy a „hordozott baba” hisztis lesz, és lusta – éppen ellenkezőleg!
A baba, aki megtanulja, hogy bármikor megszólítja a világot, a világ erre pozitívan reagál, nem hisztizik, mert ennek a számára semmiféle értelme, haszna nincs. Kíváncsi lesz, érdeklődő és kreatív, aki másfél-két esztendős korától kezdve jóval kevesebbet kéredzkedik ölbe, mint a többiek, óvodáskorára jó önértékelésű, magabiztos és vidám gyerekké válik, akire jogosan büszkék a szülei.
Számos vizsgálat igazolja azt is, hogy ez a „biztos kötés”, amely a „hordozott babát” anyjához fűzi, egy életen át pozitívan érezteti hatását. Minden esély megvan arra, hogy Anna nyitott, az emberekhez bizalommal közeledő, jó emberi kapcsolatokat ápoló, harmonikus személyiségű felnőtté válik.
