A kétgyermekes, amerikai Rina Mae Acosta évekkel ezelőtt holland férjét követve telepedett le Hollandiában. Mint kisgyerekes anyukának, hamar feltűnt neki, mennyivel boldogabbak a holland gyerekek és a szülők is, mint például az Egyesült Államokban. Rájött, hogy amerikaiként sok mindent tanulhatna tőlük, és Finding Dutchland címen blogot kezdett írni a holland gyereknevelésről.
Egyik bejegyzése, A világ legboldogabb gyerekeinek 8 titka kétmilliós oldalmegtekintést és nemzetközi figyelmet kapott, számos külföldi televíziós csatorna is meginterjúvolta a témában. Ezután a szintén Hollandiában élő kétgyerekes édesanyával, az angol Michele Hutchinsonnal együtt megírták A világ legboldogabb gyerekei (The Happiest Kids in the World, How Dutch Parenst help their Kids by doing less) című könyvet, amit ma már számos nyelvre lefordítottak.
A könyv alapján összefoglaltuk, miben is áll a holland szülők sikerének titka.
A híres-neves boldoggá tévő dán életérzésnek, a hyggének van egy holland megfelelője is: gezelligheid, amit talán úgy írhatnánk körül, mint nyugalom, melegség, szeretet, összetartozás. De talán még találóbb az egyik szerző, Michelle Hutchinson leírása, aki szerint a gezelligheid az, amikor forró csoki vagy borsóleves gőzölög az asztalon, kellemes beszélgetés hangja szűrődik ki a nappaliból, ahol a kinti séta után vizes anorákok száradnak. Ez a kis hangulatkép nemcsak remekül leírja a holland életérzést, hanem a gyereknevelési filozófiájukról is sokat elmond.
Nincs szükségük mgkülönböztető jelzésre. A holland hercegi család egy átlagos hétköznapja. (Fotó: Mark Renders/Getty Images)
A részmunkaidő bajnokainak a családra is jut idejük
A szerzőpáros szerint a világ egyik legliberálisabb országának lakói valójában inkább konzervatívak és nagyon családcentrikusak, akik számára a gyermekek abszolút az első helyen állnak. A holland szülők külön egyéniségként tekintenek a gyerekeikre, és nem a saját meg nem valósult álmaik beteljesítőit látják bennük. Számukra a siker ott kezdődik, ha gyermekeik és ők is boldogok. Úgy vélik, a teljesítmény nem feltétlenül vezet boldogsághoz, a boldogság azonban biztos magával hozza a teljesítményt is.
A holland nők megtalálták a tökéletes egyensúlyt a munka és a magánélet között, melynek kulcsa, hogy 68%-uk részmunkaidőben dolgozik. Egyébként egész Európában a hollandok dolgoznak a legkevesebbet, a férfiak átlagosan 36 órát, nők 26-ot egy héten. A gyermeknevelésből a holland apák ugyanúgy kiveszik a részüket, mint az anyák. Elterjedt gyakorlat, hogy az apák négy napot dolgoznak teljes munkaidőben, egy nap pedig az ún. apanap, amit a gyerekeikkel tudnak tölteni.
Stresszmentes iskola
A holland gyerekek szeretnek iskolába járni, ahol nem stresszelik őket agyon, nem kapnak házi feladatot, vagy csak alig, így sok idejük marad az iskola utáni játékra. A gyerekek négyéves koruktól járnak iskolába, de formális oktatásban csak hat-hétéves koruktól, 3. osztálytól van részük. A holland szülők nem siettetik a gyerekeiket, nem akarják, hogy már háromévesen számoljanak, hatévesen sakkbajnokok vagy zongoravirtuózok legyenek. Nem ültetik le pár hónapos babáikat, hogy fejlesztő DVD-t nézzenek, és nem hordják őket babaangolra. Hagyják őket gyereknek lenni, még akkor is, ha olykor ez azt jelenti, hogy a gyerekek üvöltve rohangálnak körbe-körbe az étteremben.
A gyerekektől elvárják, hogy barátságosak és segítőkészek legyenek az idősebbekkel, ahogy azt is, hogy ha arra van szükség, kiálljanak magukért és a véleményükért is. A holland tinédzserekre nem jellemző a lázadás. Mert nem is igazán van mi ellen, hisz szinte mindent szabad nekik. De épp emiatt, amit szabad, már nem is igazán izgalmas számukra. Például hamar megengedik nekik, hogy egymásnál aludjanak, ennek ellenére a világon itt a legalacsonyabb a tinédzserterhességek aránya.
Esőben is lehet kint játszani
A holland gyerekek nagy szabadságban élnek, egyedül járnak bicajjal iskolába, akár már az 5 évesek is, felügyelet nélkül játszhatnak kint az utcán vagy a parkban, és iskola után átugorhatnak a barátaikhoz. Ehhez persze kell egy olyan társadalom, mint a holland, akik a gyerekek védelme érdekében olyan intézkedéseket hoztak, melyeknek köszönhetően jelentősen csökkent az autók száma az utakon, és jóval biztonságosabb lett a közlekedés.
A hollandok is úgy tartják, a finnekhez hasonlóan, hogy nincs rossz idő, csak rosszul felöltözött ember. A gyerekek esőben is simán kint játszanak az utcán, és sporteseményeket is csak a legritkább esetben törölnek a rossz idő miatt. A gyerekektől elvárják, hogy reálisan fel tudják mérni a veszélyeket, legyenek edzettek, szívósak és önállóak, vagyis nem baj, ha sárosak lesznek, de aztán mossák ki a ruháikat.
Az iskolai táborok már alsó tagozattól belépnek a gyerekek életébe, és mire tinédzserek lesznek, megszokják, hogy egy hétre távol kerülnek nemcsak a szülőktől, de az elektronikus kütyüiktől is, amiket otthon kell hagyni a tábor idejére. Az egyik blogposztban Michelle 13 éves fia táborozási élményeiről írt, akinek már az első napon be kellett bizonyítania, mennyire önálló. A tanárok ugyanis 4-5 fős csoportokban kirakták a gyerekeket valahol vidéken, és egyedül kellett odatalálniuk a tábor helyszínére.
Közös reggeli, csokireszelékkel
Egy 2013-as felmérés szerint, a 11, 13 és 15 éves holland gyerekek 85 %-a a családjával reggelizik. Míg a hollandoknál a reggeli szent, sok más országban a napindító, nagy rohanás közben nem marad idő a közös étkezésre. Pedig a közös reggeli a kutatások szerint segít elkerülni azt, hogy a gyerekek napközben mindenféle junk-fooddal tömjék magukat, de az iskolában is sokkal jobban tudnak koncentrálni egy kiadós reggeli után.
Még akkor is így van ez, ha a hollandokról nem mondhatjuk el, hogy nagyon egészségesen reggeliznének. Itt van mindjárt a klasszikus holland reggeli, a csokireszelékkel szórt fehér kenyér, amire a dietetikusok valószínűleg hevesen ingatnák a fejüket. De a reggeli esetükben nem is elsősorban a tartalmával járul hozzá a holland gyerekek boldogságához, hanem azzal, hogy még szorosabbá teszi a köteléket a családtagok között.
Nem félnek bevállalni: Mikulás-felvonulás Amszterdamban. A Mikulást alakító Patrick Mathur amúgy haiti születésű, Hollandiában élő színész és bokszoktató. (Fotó: Romy Arroyo Fernandez/NurPhoto via Getty Images)
Rina Mae egyik blogposztjában a holland szülők 5 szokását ajánlotta amerikai honfitársai figyelmébe, de ezek szerintem a világ bármely részén hasznos tanácsok lehetnek.
1. Éljünk olyan aktívan, mint a hollandok, bringázzunk, sétáljunk, töltsünk sok időt a szabadban a gyerekekkel, és hagyjunk számukra minél több strukturálatlan időt a szabad játékra.
2. Próbáljuk meg legalább a reggelit és a vacsorát közösen elkölteni. Az ebédlőasztal körül lehet a legjobbakat beszélgetni
3. Hollandiában egyre elterjedtebb trend, hogy míg az anyukák kevesebb házimunkát végeznek, az apukák egyre többet vállalnak a háztartással kapcsolatos teendőkből.
4. A holland gyerekek már korán megtanulnak felelősséget vállalni saját tetteikért, és a házimunkából is kiveszik a részüket. Például egy holland négyéves már simán elkészíti magának a szendvicsét, ha anyukája kikészíti a hozzávalókat
5. A holland szülők szigorú napirendet tartanak, melynek egyik legfontosabb része a szabad játékra szánt idő. A korai lefekvést is szigorúan veszik, hogy mind a gyerekeknek, mind a szülőknek elegendő idő jusson a pihenésre.
