nlc.hu
Trend
Hetedhét országra szóló…

Hetedhét országra szóló…

Az ember egyszer csak belép egy korba, mikor hetenként jár esküvõre. Én évek óta ebben az életkorban vagyok, és végre rájöttem, hogy mi tesz egy esküvõi vacsorát igazán emlékezetessé.





(Kattints a képekre a nagyméretű változatokhoz)

A lakomára – más szót nem is használhatnék – a házasságkötő-teremmel szemközt került sor, a másodszor is boldogító igent kimondó pár még egyszer megmutatta magát az alkonyodó napnak, azután eltűnt a tágas, faragott fakorlátokkal és oszlopokkal díszített foájéban.

A menyasszony a fal mellett felfutó lépcsősorról dobta az izguló gyülekezet közé, amit ilyenkor az izguló gyülekezet közé szokás dobni.





Először a csokor repült, de a közösség leglelkesebb, legfürgébb tagja, a valószínűleg még mindig a ceremónia hatása alatt álló tízéves kislány volt, így az eladósorban lévő hölgyvendégek elégedetlenségének engedve némi erőszakot kellett tenni a szokásokon, és másodszor is elhajítani a csokrot, a szemtelenül fiatal kisasszony diszkvalifikálása után. Ezúttal egy nlc-s futott be. De nem volt bunda.





A party service kitűnő munkát végzett. És tudjátok, miért volt ez a vacsora emlékezetesebb, mint bármelyik másik? Mert első osztályú volt és mégis nagyon laza. Az igaz, hogy a sznobok nem voltak jelen.

A sírnivalóan finom ételek közül csak a házi pácolású, sztárszakács-öntettel tálalt lazacot említem, meg titkos kedvencemet, a florentinát – egyesek a moskauerrel keverik.







A kerek asztalok két bálterem méretű szobában voltak elhelyezve, míg a legnagyobb helyiség márványlapjai táncparkettül szolgáltak. Olyannyira jól funkcionáltak, hogy régen elmúlt éjfél, mire a társaság lehiggadt annyira, hogy fel lehetett vágni és szolgálni a tortát.
Volt dolga aznap este a sofőrszolgálatnak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top