A hír: Egy kutatás során a vizsgálatban részt vevő nők a hasonlóan megnyerő külsejű férfiak képei közül azokat tartották a vonzóbbnak, akiknek a neve alatt a “házas” jelző is szerepelt. Egy másik teszt során a képeken szereplő férfiak közül mindnek volt barátnője, de hol együtt voltak láthatók a képen, hol pedig csak egyedül volt a férfi. A nők sokkal vonzóbbnak találták azokat a férfiakat, akik a barátnőjükkel együtt szerepeltek a fotón. (De nem annyira, mint amennyire vonzónak találták a házasokat, azzal indokolva, hogy a szóban forgó férfiaknak még csak „egyszerű” barátnői kapcsolatuk van.)
Különvélemény Peller Marianntól
Mitől lesz vonzó egy férfi? Kénytelen vagyok magamból (a saját ízlésemből) kiindulni, miután, ugyebár, magam is nő vagyok, és nem készíttettem közvélemény-kutatást. Tehát szerintem a következőktől válik egy férfi észvesztően vonzóvá: határozottság, intelligencia, jó humor, önbizalom, jó kiállás, bizsergető, átható tekintet, erős, szép kezek, a személyiségével harmonizáló külső. Legyen megbízható, hűséges, társ és támasz, rendíthetetlen kőszikla, úriember és disznó, ha kell, csipkelődő; szóval: igazi alfa-hím, aki ugyanakkor vágyik családra, és szereti a gyerekeket. Röviden ennyi. Ez persze nem azt jelenti, hogy ilyen férfi létezik is…
Belegondoltak már, mit is jelképez a jegygyűrű egy vonzónak nevezhető férfi ujján? (Vonzónak nevezhető: azaz a felsoroltak hetven százalékának megfelelt, tehát egy alfa-hím.) Hát szerintem a maradék harminc százalékot, vagyis a gyűrű viselése azt jelenti az én szememben, hogy az illető példány büszkén vállalja, hogy férj, hogy nem jelentett gondot számára, hogy „igába hajtsa a fejét”. Továbbá hűséges és megbízható, igazi társ, aki családra vágyik, és alig várja, hogy imádhassa a gyerekeit. Akkor is ezt jelképezi ez az apró karika, ha nem ez az igazság.
Most tegyük hát össze az alfa-hímet és a karikagyűrűt, és megkaptuk az ellenállhatatlan, tökéletes férfit. Na, ennek a pasinak fel kell kötnie a gatyáját, ha továbbra is hűséges és megbízható szeretne maradni, mert esélye sem lesz az őt ostromló nőstényekkel szemben.
Először is: ott van a női „vadász”, akit csak az igazán nagy vadak, a rettentő kihívások érdekelnek igazán, mint amilyen egy meggyűrűzött alfa-hím. Aztán ott van a „kapcsolatkerülő”, aki csakis azért kezd többnyire foglalt pasikkal, mert már többször hatalmasat csalódott, és fél az újabb kudarctól, ezért valójában nem is akar kapcsolatot. Ott vannak még az „önbizalmatlanok”. Az ő motivációjuk többnyire a vágy, hogy bebizonyítsák, ők a jobbak, és bármely nőt képesek lepipálni, legyen az akár egy feleség. Végül pedig ott van minden más nő, aki egész egyszerűen ösztönből, a férfinak hízelgő módon, hitetlenkedve, hogy ilyen pasi létezik-e, ártatlanul pislognak fel a férjre, aki csodaszámba megy, és amilyenre ők is vágynak.
Eddig próbáltam meggyőzni a szerelmemet, hogy amikor összeházasodtunk, hordja majd a karikagyűrűt, amivel kifejezheti afelett érzett boldogságát, hogy a mátkája lettem. Azt mondja, rosszul van minden ékszertől, szerinte nem illik egy férfira. Most, hogy belegondolok, tökéletesen igaza van…
