A tengeren túlról a Balkánon keresztül érkezett fűszerpaprikát a XVIII. század második felében kezdték el nagyobb területeken termeszteni a Kárpát-medencében, a XIX. század elején pedig a Szeged környéki tanyákon is megjelent. Kezdetben jelentős volt orvosi alkalmazása, különösen a csípős paprikáról gondolták azt, hogy alkalmas a malária kezelésére, így nem véletlen, hogy a Tisza mentén gyorsan elterjedt.
A szegedi nagytáj jellegzetes kultúrnövénye a paprika, hagyományos feldolgozásának eszközeit az emlékpark skanzenjében egész szezonban láthatják az érdeklődők.
Töröcsik István, a park munkatársa elmondta, szombaton a skanzenben, a szegedi tanyán mindenki fűzhet vagy hasíthat paprikát, s az elkészült füzért hazai is viheti. A vendégek megismerkedhetnek a paprikatörés régi módszerével, a külüzéssel is, s aki feláll a lábítós mozsárra még kóstolót is vihet a vasárnapi levesbe a finom édesnemes paprikából.
A gyermekeket kézműves játszóház várja, az idősebbek pedig bekapcsolódhatnak a paprikás krumpli készítésébe, amelyet természetesen meg is lehet majd kóstolni, a jó hangulatot pedig alföldi muzsika biztosítja.
A paprikanap nem az igazi paprikapiac nélkül, így aki a kóstolók után úgy dönt, egész évben Szeged környékén termett és őrölt paprikával ízesítené ételeit, alkudhat is az édesnemes és a csípős őrleményre.
Programok déli 12 órától a skanzen Szegedi tanyájában:
– A feldolgozás hagyományos módszerei (paprikafűzés, hasítás, külüzés)
– „A szegedi paprika…” – termesztés, feldolgozás ma
– Kézműves játszóház gyerekeknek
– Paprikás ételek készítése és kóstolója
– Paprikapiac – édesnemes és csípős paprika árusítása
– Alföldi muzsika
Bővebb infó: www.opusztaszer.hu »
