Kivesszük vagy kiadják?
Az általánosan elterjedt felfogással ellentétben az évi rendes szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki – ez joga, de egyben kötelessége is.
Fontos szabály, amelyet jó, ha tudunk, hogy a munkáltatónk a szabadságunk mindössze egy negyedét köteles a kívánságunknak megfelelő időpontban kiadni, a szabadságunk többi részének kiadásáról (például hogy mikor és mennyi részletben adja ki) ő jogosult dönteni. Általános szabály azonban, hogy a szabadság kiadása előtt a munkavállalót előzetesen meg kell hallgatni.
A munkáltató a szabadság kezdete előtt egy hónappal köteles a kiadás időpontját a munkavállalóval
 |
| Táppénzkisokos |
közölni. Az egy hónapos közlési határidő lehetőséget teremt a munkavállalónak arra, hogy a szabadságra felkészüljön. Ne fordulhasson elő például olyan eset, hogy a munkáltató alapanyag késedelmes beérkezése miatt a dolgozóit azonnal szabadságra küldje, minden előzetes értesítés nélkül.
Ha a munkáltató a meghatározott időpontot megváltoztatja, köteles a munkavállaló kárát megtéríteni (pl. ha emiatt a munkavállaló az előre befizetett kéthetes üdülésre nem tud elmenni, a munkáltató köteles megfizetni a felmerült költségeket).
A szabadság kiadásával kapcsolatos viták elkerülése, illetve a munka folyamatosságának biztosítása érdekében a nagyobb munkáltatók éves szabadságolási ütemtervet készítenek.
Ha a munkavállaló előre nem látható személyi vagy családi okok miatt nem tud másnap bemenni dolgozni, mert ez számára aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, akkor ezt megteheti. Az alapszabadság negyed részéből összesen 3 munkanapot vehet így igénybe a munkavállaló, amikor a szabadság igénybevételét nem kell 15 nappal korábban bejelentenie a munkáltatónak. E három munkanapot egybefüggően, de egyesével (azaz három alkalommal) is ki lehet venni. A szabadság előzőek szerinti igénybevételét megalapozó ún. rendkívüli körülmény fennállását csak akkor kell a munkavállalónak igazolnia, ha erre a munkáltató felszólította. Felszólítás esetén a jogszerű igénybevételt a munkába állást követően azonnal köteles a munkavállaló bizonyítani.
Átvihető a következő évre?
A szabadságot az esedékessége évében kell kiadni. A munkáltatónak csak szűk körben van lehetősége arra, hogy a munkavállaló szabadságát ne az adott évben adja ki, hanem átvigye a következő évre.
Ha ilyen, törvényben meghatározott ok forog fenn, a szabadságot így is legkésőbb a következő év március 31-ig köteles kiadni a munkáltató. Ilyen ok hiányában azonban a munkáltató köteles a munkavállalóit elküldeni szabadságra abban az évben, amikor a szabadság esedékes.
Nem sért azonban jogszabályt az a munkáltató, aki a munkavállalót úgy küldi szabadságra, hogy az a szabadságát karácsony előtt kezdi meg letölteni és a következő év januárjának első öt munkanapjáig szabadságon van folyamatosan. Folyamatos szabadság esetén legfeljebb öt munkanap tehát jogszerűen átvihető a következő évre.
Pénzben nem váltható meg!
A munkáltató a szabadságos napokat gyakran úgy kívánja kiadottnak tekinteni, hogy az időtartamára járó díjazást pénzben kifizeti a munkavállalónak. Erre pedig jogszerűen nincs lehetősége.
A szabadság megváltására csak a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor kerülhet sor.
