NŐK LAPJA FELVETÉS
Dua: Én a személyes adományozás híve vagyok, ruhát, játékot, élelmiszert adok. Szeretem tudni, hogy biztos az kapja, akinek szánom. Legutóbb egy olyannak adtam pénzt, aki a macskájának kérte. A szép, gondozott cica ott aludt egy háncskosárban, amelyet a hajléktalan cipelt magával. Múlt héten egy óvodának küldtem plüssjátékokat. Az ilyesminek látom értelmét.
Alibaba: Évek óta adunk a cipősdoboz-akcióra, már a hatéves lányom is segít a vásárlásban, csomagolásban, tudja, hogy miért adjuk a dobozt valakinek. A gyermekétkeztetésnek évente kétszer szoktunk adni pár ezer forintot. Természetesen az árvíz és a vörös iszap áldozatainak is utaltunk az önkormányzat számláira. Az a véleményem, hogy akinek van, annak igenis kutya kötelessége segíteni!
Jack: Az árvíz- és iszapkárosultakat megsegíteni nem az én dolgom, hanem a károkozóké, az államé vagy a biztosítóé. Ezen lehet vitatkozni, és lehet, hogy nem hangzik túl felemelően, de ez a tény. Ha van károkozó, fizessen ő. Ha természeti katasztrófa okozta a kárt, állja a helyreállítást a biztosító. Aki nem kötött biztosítást, az magára vessen, vagy segítsen rajta az állam. Épp elég adót fizettem eddig, hogy ilyenkor az állam ne tőlem várja a segítséget.
Ejmiaszösz: Voltak kellemetlen eseteim. Egy aluljárókban a hajléktalan pénzt kért ennivalóra, pénz nem volt nálam, viszont volt két zsömlém. Na, az nem kellett, sőt felszólított, hogy mit tegyek felmenőimmel. Ezzel a történettel csak azt akarom ecsetelni, hogy nagyon nehéz eldönteni, kinek adsz, kinek nem. Az alapítványok meg olyan dolgok, amire az államnak kellene pénzt adnia.
A témához kapcsolódó fórumtopicot ITT TALÁLJÁTOK!
MI A VÉLEMÉNYED?
Tisztelt szerkesztőség!
Szeretném, ha eljutna a biztatásom a levelet író Noémihez és sorstársaihoz! Én ugyanolyan gondokkal küzdöttem a húszas éveim végén, mint ők, nekem is elegem volt a felesleges körökből. Aztán jött egy sokadik randi. Sötét volt már, hideg, január eleji nap, és már annyira elegem volt, hogy arra gondoltam, nem szállok le a buszról ott, ahol az első találkozót megbeszéltük egy fiúval, inkább hazamegyek. Aztán mégis erőt vettem magamon. Azóta a férjem az a fiú, és van egy hároméves kisfiunk. Mindezzel azt akarom sugallni, hogy senki ne adja fel! Mert amikor már azt hisszük, hogy nem érdemes keresgélni, felbukkan az az ember, akit keresünk. Kitartást kívánok mindenkinek!
Üdvözlettel: Laura, egy harminchat éves olvasó
(A levél V. Kulcsár Ildikó 47. számban megjelent írásához érkezett.)
JOGI TANÁCS
Kérdés: Édesanyám a bátyámmal és velem közös tulajdonú házunkon lévő haszonélvezeti jogának gyakorlását átengedte a bátyámnak, aki élettársával és annak rokonaival beköltözött a házba. A házon hitelből felújításokat is végeztek, ami miatt elköltözése után az élettárs beperelte bátyámat (az értéknövekedés okán). Kérhet-e anyukám visszamenőleg lakáshasználati díjat az élettárstól azért, mert az ingyen lakhatott a lakásában?
Dr. Magyari Csilla ügyvéd válasza: Édesanyja – aki tulajdonos is – ellenérték nélkül engedte át a haszonélvezeti jog gyakorlását a másik tulajdonosnak, akihez odaköltözött annak élettársa is. A szívességi lakáshasználat átengedése a bátyjának történt, így a lakáshasználati díjat az élettárstól nem követelheti utólag.
Szakértőink – jogász, adótanácsadó, hitelügyintéző, fogyasztóvédő – várják kérdéseiteket!
EZT ÉN CSINÁLTAM!
Idén tavasszal komoly műtéten estem át. A rehabilitáción, a „kézművesnapokon” Editke segítségével fejlesztettem alapfokú kézműves-tudásomat. Immár itthon készítek különféle dísz- és használati tárgyakat. A kedvencem a hóember-hőmérő. Fasablont vettem a lakóhelyemen lévő hobbiboltban, amelyet gyöngyházszínű festékkel lefestettem, pirosra színeztem a hóember sapkáját, és maradék piros-fehér fonalból sálat kötöttem a nyakába. Az orrát parafa dugóból faragta meg a férjem. Nagyon jó kikapcsolódás, szívemből ajánlom mindenkinek!
Ahol a hozzávalókat beszerzem: 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 31/c.
Üdvözlettel: Bottyán Éva
ÜZENŐFAL
Régi fotókat, emlékeket vár!
A Debreceni Ref. Kollégium Dóczy Gimnáziuma, az egykori Dóczi Ref. Leánynevelő Intézet Leánygimnáziuma szeretettel kéri volt diákjait vagy azok leszármazottait, hogy ha az iskola egykori életéről készült fotó vagy egyéb dokumentum, emlékezés van birtokukban, juttassák el azokat iskolánknak. Az eredeti képeket másolás után természetesen visszajuttatjuk tulajdonosuknak.
A képeket e-mailben (fogarassy@doczy.drk.hu) vagy postai úton a DRK Dóczy Gimnáziuma, 4024 Debrecen, Kossuth u. 35–37. címre várjuk.
Kérdéseikkel Fogarassy Zoltán iskolai könyvtároshoz fordulhatnak bizalommal: 06-52/516-883 vagy 06-20/410-44-73.
Cikkünk a Nők Lapja legfrissebb számában jelent meg.
A hetilap tartalmából:
- Készülünk a karácsonyra
- 99 ajándéktipp
- Marton Levente: Feltekert Svájc
- Ezotéria: Kérjünk az angyaloktól
- Család: Hozzánk igenis a Jézuska jön!
- D.Tóth Kriszta: Ünnepvárás, vendégvárás
Ha előfizetnél a hetilapra, itt megteheted!
