A Nectome nevű startup alapítója, Robert McIntyre jövő héten mutatja majd be az elképzelését a Y Combinator inkubátorcég vezetőinek, komolyabb befektetésben reménykedve. A Nectome nem kevesebbet ajánl, mint az emberi agy tartósítását és tárolását addig, amíg elérhetővé nem válik a technológia, amellyel a tudatunkat digiatlizálni lehet, hogy örökké élhessünk számítógépes szimuláció formájában.
„Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy biztonsági másolatot tudunk készíteni az elmédről?” – így hangzik a Nectome ígérete, ami valóban olyan, mintha egy sci-fi film forgatókönyvébe írták volna bele Hollywoodban.
Az emberi tudat digitalizálása lehet az örökélet egyik kulcsa (Fotó: Tumblr)
A módszer lényege, hogy az emberi agyat egy speciális vegyi anyagokból álló „balzsamozási” megoldással több száz, vagy akár több ezer évre tartósítani tudják. Az elképzelés szerint a jövőben a tudósok már képesek lesznek rá, hogy az így tárolt agyvelőkből kinyerjék az információt, és számítógépes szimuláció formájában „újraélesszék” az embereket.
„100%-ig halálos”
A Nectome módszerének van egy apró hátránya: ahhoz, hogy a tartósítás működjön, az agyvelőnek frissnek kell lennie, ez pedig azzal jár, hogy az agy gazdája meghal, amikor elvégzik a balzsamozást. Persze a cég elsősorban azoknak ajánlja a megoldást, akik gyógyíthatatlan betegségben szenvednek. Aki vállalkozik rá, annak a nyaki artériáiba befecskendezik a balzsamozó anyagot, amíg még életben vannak (természetesen mindezt altatásban teszik).
„A módszerünk 100%-ig halálos – mondta el McIntyre. – Ezzel egyedülálló helyzetben vagyunk a Y Combinator cégei között.”
A startup vezetői hosszú tárgyalásokat folytattak olyan ügyvédekkel, akiknek a kisujjukban van a két évvel ezelőtt elfogadott törvény, amely a gyógyíthatatlan betegek számára lehetővé teszi az aktív eutanáziát. McIntyre úgy látja, ha megkapják a szükséges támogatásokat, a cég törvényesen üzemelhet majd az amerikai államban.
A Nectome korábban már elnyert egy nagyobb összegű szövetségi támogatást, most pedig az MIT egyik agykutatójával, Edward Boydennel fognak együttműködni. Boyden nemrég azzal a hírrel lepte meg a tudományos világot, hogy sikerült úgy lefagyasztania egy disznó agyát, hogy az idegsejtek kapcsolódási pontjai, a szinapszisok épen maradtak. Ez komoly áttörést jelent ezen a téren, Boyden el is nyert egy 80.000 dolláros tudományos díjat az eredményeiért.
Még nem is létezik, de már sorban állnak érte
Bár a Nectome tartósítási eljárása már működik, az agyvelők tárolását lehetővé tévő szolgáltatása még nem elérhető. Hasonlóképpen, egyelőre nincs semmiféle tudományos bizonyíték, ami alátámasztaná, hogy a tartósított agyakban megőrződnek a tárolt emlékek is. A startup ezért egy, a Tesla autógyártóéhoz hasonló módszerrel tesztelte le a keresletet: 10.000 dolláros (több mint 2,5 millió forint) letétért cserébe bárki felkerülhet a várólistára. A cég az utolsó centig visszafizeti a letétet, ha valaki meggondolná magát. Eddig 25 ember jelentkezett, köztük a Y Combinator egyik programvezetője, Sam Altman.
„Biztos vagyok benne, hogy az agyamat végül feltöltik majd a felhőbe” – mondta Altman a Technologyreview.com-nak.
Agyat a felhőbe – a tudomány ezt ígéri
Az agyak tárolása nem újkeletű üzlet, az Alcor Life Extension Foundation nevű alapítvány 1972 óta foglalkozik emberi testek és fejek tartósításával. Az Alcor folyékony nitrogénben fagyasztja le azokat, akik arra számítanak, hogy a jövőben a modern orvostudomány életre tudja majd kelteni őket. Jelentkezőkben náluk sem volt hiány, jelenleg több mint 150 test és fej várja ezt a tudományos áttörést, köztük Ted Williams baseball-legenda is. Azonban a tudományos világban sokan kétlik, hogy ez a fajta megoldás eredményre vezetne, az elmélet szerint ugyanis a fagyasztás során az agyvelő visszafordíthatatlan károsodást szenved.
Éppen ezért McIntyre néhány évvel ezelőtt más megoldást keresett és talált is. A Nectome balzsamozási eljárásával az agy szövetét nanométeres pontossággal sikerült konzerválni. Ez annyit jelent, hogy az eljárás megőrzi az agyi összeköttetéseket. Ken Hayworth, az emberi agyak megőrzésével foglalkozó Brain Preservation Foundation elnöke úgy véli, ez lehet a kulcs az emberi tudat átmentéséhez. Bár egyelőre nem tudjuk, hogy ez valóban így van-e, Hayworth egy egyszerű hasonlattal fejezte ki ezzel kapcsolatos reményeit:
ha az agy meghal, az olyan, mintha kikapcsolnánk a számítógépünket. Nem működik, de ez nem jelenti azt, hogy az információk ne lennének rajta.
Természetesen az emberi agy ennél lényegesen bonyolultabb szerkezet, mivel egyetlen agysejt akár 8000 másik agysejthez is csatlakozhat, ma pedig még egy egér agyának a feltérképezése is elképesztően komoly munkát – és számítási kapacitást – igényel.
„Talán 100 év múlva már ez is lehetséges lesz – tette hozzá Hayworth. – Személyes véleményem az, hogy ha gyógyíthatatlan beteg lennék, ezt a módszert választanám.”
Nem mindenki tapsol a megoldásnak
Több kutató is akad, aki szerint az agyak tárolása – a későbbi újjáélesztés reményében – nem több tudományos szemfényvesztésnél.
„Az agyunk tartósításával foglalkozó transzhumanisták hamis reményt árulnak és olyan feltámadást ígérnek, amit a technológia valószínűleg sohasem lesz képes szállítani – áll Michael Hendricks agykutató a Technologyreview-nak írt véleménycikkében. – Komikusan arrogáns dolog, hogy a jövő generációit az agybankjainkkal akarjuk terhelni. Remélem, a jövő emberei elborzadnak majd, hogy a XXI. században a leggazdagabb emberek arra költötték a pénzüket, hogy a leszármazottaik hátán próbáljanak az örök életbe kapaszkodni. Úgy értem, ez egy vicc, igaz? Ezek az emberek olyanok, mint a képregények főgonoszai.”
Akár így van, akár nem, a Nectome eddig nagyjából egymillió dollárnyi befektetést gyűjtött össze, köztük a Nemzeti Mentális Egészség Intézet kutatói ösztöndíját is.
