Mi is a betegséged pontos megnevezése, jellege?
Pectus excavatum vagyis tölcsérmell ez az elváltozást Az enyém szerencsére nem volt annyira drasztikus, viszont eléggé zavart látványra, és az utóbbi pár évben már érzésre is. Az az érdekes, hogy ez egyébként születésnél, de legalábbis az első pár évben elő szokott jönni, nálam azonban tízéves koromig semmi jele nem volt. Tizennégy évesen folyamatos derékfájdalom miatt voltam orvosi kivizsgáláson, ahol lumbális lordózist diagnosztizáltak, és ekkor derült ki, hogy a mellkasommal sincs minden rendben. Ez azt jelentette, hogy a szegycsontom a normál állapotához képest 3-5 centivel van beljebb, ami már akadályozhatja a tüdő és a szív megfelelő működését. Nyolc éve, húszévesen kezdtem el edzeni, ekkor már éreztem nagyobb igénybevételnél, hogy akadályozza a légzést.
Milyen megoldást, kezelést javasoltak?
Vannak durvább és kevésbé durva esetek, mint amilyen az enyém volt. Amikor nálam diagnosztizálták az elváltozást, nem azonnal rohantunk a műtőbe, mivel azt mondták, annyira enyhe, hogy úszással és edzéssel korrigálható. Sajnos semmilyen pozitív hatást nem tudtam elérni több év torna és edzés után sem, ezért végül a műtét maradt, mint megoldás. Személyi edzőként persze már tudom, hogy a csontot nem lehet semmilyen gyakorlattal sem a helyére hajlítani, teljesen felesleges volt a próbálkozás is.
Mikor jutottál arra, hogy nem marad más, csak a műtét?
Négy-öt éve szántam rá magam. El is mentem egy orvoshoz, aki megvizsgált, de lebeszélt róla. Elegem is volt a sok utazgatásból és eredménytelen vizsgálatokból, úgyhogy úgy döntöttem, hogy nem foglalkozom vele tovább. Később elindultam az első naturál testépítő versenyemen, és az ott készült képeket visszanézve jöttem rá, hogy tényleg nagyon zavar a dolog, arról nem beszélve, hogy az utóbbi időben már gyakran fájt, szúrt a mellkasom. Végül tavaly, huszonhét évesen sikerült egy orvost találnom, aki elvégezte a műtétet.
Mi történt veled pontosan?
Sok előkészületet nem igényelt a műtét, egy általános fizikai állapotfelmérést végeztek, valamint röntgenezték a felsőtestem. Rá egy hónapra be is feküdtem a kórházba, és másnap reggel már a műtőben voltam. Először az oldalamon egy kis metszésen át bevezettek egy apró kamerát, amellyel még pontosabban felmérték a szegycsont és a belsőszervek helyzetét. Ezután alakították-hajlították a megfelelő formára azt a fémpántot, ami a szegycsont kiemeléséért felelős. Ezt két-két bordacsont között bevezetve rögzítették a mellkascsontom és bordáim mögött.
Azért ez nem hangzik túl jól…
Nem. A mai napig nem tudok rendesen tüsszenteni, mert nagyon fáj. Oldalt fekvésnél van, hogy szúr, vagy ha rossz pózban alszom el, több napig tud kellemetlen lenni, de ezek viszonylag kis fájdalmak, így annyira nem zavarnak. Semmi ahhoz képest, ami közvetlen a műtét után volt. Korábban olvasgattam beszámolókat olyanoktól, akik már túl voltak rajta, és legtöbbjük csak arról beszélt, hogy feszülést meg nyomó érzést tapasztalt. Ezzel szemben nekem a nap 24 órájában olyan fájdalmaim voltak, amit addig soha nem éreztem. Három hétig nem is tudtam hanyatt feküdni, mert annyira feszült a mellkasom, a fotelben ülve tudtam csak aludni. Oldalt a két seb nagyon feszült, szúrt, középen pedig a szegycsontom fájt rettenetesen. Ezt a műtétet minél korábban, de legkésőbb 14-18 éves korig javasolt elvégeztetni, amikor még rugalmasabbak a csontok.
Hogyan alakult a felépülésed?
Egy hónappal a műtét után mentem ki először, hogy megpróbáljak húzódzkodni, de nemhogy egyet sem tudtam megcsinálni, még maga a helyben lógás pár másodpercig is iszonyat megerőltető és fájdalmas volt, így még legalább egy-két hónap eltelt, mire újra el tudtam kezdeni az edzést. A gyógyszerek mellékhatása miatt szinte semmi étvágyam nem volt, alig ment le valami. Négy hét alatt 85 kg-ról 68-ra fogytam le, nagyon rossz érzés volt látni, ahogy az izmaim szinte teljesen eltűnnek. Végül nem bántam meg a műtétet, úgy voltam vele, hogy ez az állapot úgyis csak átmeneti, majd ha jobban leszek, újra felépítem a régi fizikumomat. Most már ott tartok, hogy jobb erőnléti szinten vagyok, mint műtét előtt.
És ma már vegán…
A második versenyem előtt, 2015 elején kezdődött. Azelőtt az étrendem legnagyobb részét állati eredetű táplálék tette ki. Volt, hogy már naponta egy kiló csirkemellet is megettem, ami elég unalmas volt. Megterhelő volt az emésztésemnek, és megterhelő az elmémnek is, mivel egyáltalán nem esett jól az étel, de abban a hitben voltam, hogy ez kell a megálmodott fizikum eléréséhez. Aztán a menyasszonyom elkezdett cikkeket olvasgatni és videókat nézni a vegánságról, ezután jött az ötlet, hogy belevágjunk. Teljesen hihetetlennek tűnt, hogy valaki nem számolja a kalóriákat, a makrotápanyagok mennyiségét, mégis képes egy jó izomtömeg elérésére és fenntartására, alacsony testzsírszázalék mellett. Teljesen szembe ment az általam eddig tanultakkal, de úgy voltam vele, hogy semmit sem vetek el azonnal, inkább kipróbálom. Éppen kiürülőben volt a hűtő, úgyhogy egyik napról a másikra váltottunk, teljes mértékben abbahagytuk az állati eredetű ételek fogyasztását.
Mit hozott a váltás?
Már egy hét után azt éreztem, hogy tele vagyok energiával, nagyon jól ment az edzés. Az emésztésem is helyrejött, megszűntek a hasi panaszaim. Egyáltalán nem volt megterhelő a váltás, sőt, jó volt végre úgy enni, hogy jólesik, nem pedig utálom azt, amit megeszem. Egyébként korábban én is abban a hitben éltem, hogy a cukrok, nagy mennyiségű szénhidrát fogyasztása egyenlő a cukorbetegséggel, de szerencsére kellemesen csalódtam. A szokásos „fehérjepara” is megvolt az elején, aztán ahogy a többi makrotápanyaggal, így ezzel sem foglalkoztunk érdemileg, csak arra koncentráltunk, hogy minél változatosabban étkezzünk. Végül aztán a növényi fehérjeporokról is teljesen leálltunk.
Pont a versenyfelkészülés végén az izmaid hogy reagáltak a váltásra?
A második versenyem előtt két hónappal álltam át, ami elég kockázatos döntés volt, de megérte. Feljött egy kis testzsír, mivel előtte már hónapok óta kalóriadeficitben voltam, de az izmaim is jóval teltebbek lettek, összességében sokkal jobb lett a formám.
Mire készülsz most?
Mostanáig a felépülésemre koncentráltam, ezért szüneteltetnem kellett az edzősködést, de idén már újra szeretném csinálni. Tervben van az is, hogy tavasszal újra indulok egy testépítő versenyen, hosszútávon pedig egy edzőtermet szeretnék nyitni, amiben lenne bodybuilding, súlyemelés, gimnasztika, és ha még lenne hely, akkor egy falmászó részleg is. Készítettük egy Facebook-oldalt is Melittával, hogy megosszuk a vegánsággal és edzéssel kapcsolatos tapasztalatainkat, és hogy népszerűsítsük a növényi alapú táplálkozást az emberek körében.
