Zoli operátori munkakört töltött be egy számítástechnikai cégnél. A munkáltatójával tanulmányi szerződést kötött, amelyben vállalta, hogy elvégzi a 3 éves programozói tanfolyamot, és megszerzi a programozó szakképesítést.
A tanulmányi szerződés szerint a cég viselte a tanfolyam díját, biztosította a munkaidő-kedvezményt és a vizsgánként három munkanap fizetett szabadság ellenértékét. Ezenkívül kötelezettséget vállalt arra, hogy Zoli a képzettségének megfelelően foglalkoztatja tovább. Ezzel szemben Zoltán azt vállalta, hogy a képesítés megszerzését követően két évig a cég alkalmazásában marad.
A képesítés megszerzését követően Zoli többszöri kérése ellenére sem helyezte át a cég a képesítésének megfelelő munkakörbe, ezért Zoli a munkaviszonyát felmondta. Jogszerűen tette?
Röviden a tanulmányi szerződésről
A tanulmányi szerződéssel a munkáltató szakemberszükséglete biztosítása érdekében megfelelő támogatás mellett továbbtanulásra ösztönözheti munkavállalóit. A tanulmányi szerződés tárgya rendkívül sok fajta képzés lehet, például iskolarendszerű (egyetemi levelező képzés), iskolarendszeren kívüli képzés, egyéb tanfolyami, nyelvi képzés vagy szakmai gyakorlat megszerzésére irányuló gyakorlati képzés.
A tanulmányi szerződés legfontosabb elemei
A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni. A támogatás általában a képzési költségeket (tandíj, tankönyv, vizsgadíj), az oktatási intézménybe történő utazás, szállás költségeit foglalja magába, de idetartozik a tanulmányi szabadság, valamint a vizsga miatt kiesett időre járó juttatások összege is.
A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a támogatás ellenében, azzal arányosan hány évig köteles a munkavállaló adott munkáltatónál dolgozni. Ennek maximuma az öt évet nem haladhatja meg.
Figyelem! A jogszabály kimondja, hogy ha a munkáltató kötelezte a tanulmányok folytatására a munkavállalót, akkor tanulmányi szerződés nem köthető. Ez azt jelenti, hogy a kötelező képzés ellentételezéseként a munkavállaló nem kötelezhető meghatározott időt a munkáltatónál eltölteni a képzést követően.
Ha megszegik a tanulmányi szerződést…
Előfordul sajnos, hogy a munkáltató a megállapodásban vállalt költségtérítési kötelezettségét, vagy annak egy részét nem vagy nem időben teljesíti. Ebben az esetben a munkavállaló mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségei alól és követelheti kárának megtérítését.
Ha a tanulmányi szerződés szerint a munkavállalót az újonnan megszerzett képesítésének megfelelő munkakörben kell tovább foglalkoztatni, és ennek a munkáltató az elvárható időn belül nem tesz eleget, a munkavállaló jogszerűen szüntetheti meg ennél az oknál fogva a munkaviszonyát, és a munkáltató nem követelheti tőle a tanulmányaira fordított költségei visszatérítését.
Természetesen arra is van példa, hogy a munkavállaló nem tartja be a tanulmányi szerződés valamely rendelkezését. Ha például tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja vagy nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.
Jó, ha tudjuk: Ha a kötelezően letöltendő idő előtt közös megegyezéssel szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy a munkáltató egyben lemondott volna a tanulmányi szerződés megszegéséből eredő igénye érvényesítéséről is (hiszen a megállapodott idő még nem járt le).
