Szerbia jó hely, a fővárosa a Balkán és a Nyugat esszenciája. Belgrád közel van, Budapesttől nincs 400 kilométer, és majdnem végig autópályán haladsz. Két megállással 4 óra alatt megjárható, az útvonal egyszerű, haladj egyenesen dél felé! Így:
Belgrád az átlag hazai turista kiemelt céljai közt a közelsége ellenére sem szerepel, ennek az egyik (feltételezhető) oka, hogy sokak emlékében él még a 2001-ben véget ért délszláv háború. A városban persze nem dúltak olyan véres harcok, mint például Horvátországban vagy Boszniában, de ettől még sokak fejében az él, hogy
délszláv háború = Szerbia = Belgrád, azaz veszélyes hely, oda nem szabad menni.
Pedig de. Mondunk is pár okot.
Például történelmit
Tudod, hogy hívták anno Belgrádot? Nándorfehérvárnak, és nyilván így is ismerős a neve, mivel az 1456-os nándorfehérvári diadalt beleszuggerálják minden magyar diák fejébe. A magyar és szerb katonákból álló hadsereg II. Mehmed török szultán gigantikus túlerejével szemben védte a várat heteken át, mígnem csatlakozott hozzájuk Hunyadi és Kapisztrán János, velük karöltve pedig július 22-én a vár melletti csatában legyőzték a törököket. A Wikipedia idevágó szócikke szerint az eseményt a magyar hadtörténelem – tekintettel kivívásának körülményeire és hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére – az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon, mivel mintegy hetven évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.
Fontos mellékzönge: a csatát megelőzően pápai rendelettel bevezetett déli harangszó a keresztény világban azóta a nándorfehérvári diadalra emlékeztet.
Forrás: Thinkstock
A győzelem magyar vonatkozásáról csak egy szerb és magyar felirattal ellátott Hunyadi János-emlékkő árulkodik. A vár (pontosabban a Kalemegdán-erőd) természetesen Belgrád egyik legfontosabb történelmi látnivalója, két óra alatt bejárható. A lőrésekből és az erőd magasabb pontjairól lenyűgöző a panoráma: látni, ahogy a város két folyója, a Száva és a Duna összeér.
Más történelmi és kulturális látnivalók
Királyi palota, Győztes szobra, Milos fejedelem kútja, Koronázótemplom, Néprajzi Múzeum, Nemzeti Múzeum, na meg a Parlament. És még, ha ez nem elég: Flögel-gyűjtemény, Freskómúzeum.
A 3S: séta, sör, sligovica
Belgrád építészetét pont úgy megtépázta a komcsi múlt, mint Budapestét vagy bármely más hazai (történelmi) nagyvárosét. Bárhol feltűnhet két 150 éves épület között egy betonépítmény a maga sablonerkélyeivel. Ha mindezt a realitástól elvonatkoztatva nézed, akkor az eklektikus utcakép bájt kölcsönöz a városnak.
Pesthez hasonlóan Belgrád is dugig van kávézóval, étkezdével és persze kocsmával, különösen a Kneza Mihaila környékén. Belgrád jóval délebbre van tőlünk, a klíma is kellemesebb, a városlakók áprilistól decemberig az „utcán élnek”, esznek, kávéznak, szeszelnek.
Pont annyira szeretnek inni, mint a magyarok, van egy rakat saját sörük, az országban nagyjából bárhol iható az „ipari” Jelen és az annál sokkal finomabb Zajecarsko, de kisüzemi főzde is van bőven. Ha rövidital (égetett szesz), akkor leginkább pálinkában utaznak, a sör egyébként is többnyire kísérő náluk. Pálinkát többnyire szilvából főznek, és ahogy a balkáni népeknél általában, náluk is van raki, ez egy pusztítóan erős törkölypárlat, amit jobb esetben ánizzsal ízesítenek. Bármilyen bacilust kiöl a szervezetből, de közben kíméletlen a gyomorhoz.
Ami a németeknél hipszter, az itt még bohém
Ami Berlinnek a Mitte vagy Budapestnek a Kazinczy utca és környéke, az Belgrádnak a Skadarlija. Az utcakép nagyjából úgy fest, hogy kocsmák és éttermek váltják egymást, esetleg galériák, de a vendéglátóhelyeken is van egy rakat időszaki kiállítás – nem meglepő, már a XIX. században is művésztanya volt, ez azóta sem változott. Élő zene ömlik ki mindenhonnan, olyan házi zenekarok játszanak, mint a rigai éjszakában.
Skadarlija, Skadarska utca. Fotó: Wikipedia/ Zoran Zivotic
A kocsmák közt elveszhetsz, egy átmulatott este után másnap visszakívánkozol, és vissza is mész. Érdemes eleve a környéken szállást foglalni, itt egy Airbnb-link, 10 ezer körül már megúszod éjszakánként – ez egyébként átlagos ár Belgrádban.
Darált hús
Ha már kávéház és sör, akkor ki ne hagyjuk az ételt. Közismert nemzeti fogás a
- a pljeskavica,
- a cevapcici
- és a sarma.
Forrás: Thinkstock
Az első a fasírt helyi megfelelője, alapja többnyire disznóhús, de elbírja a marhát, sőt egyes helyeken a bárányt is (úgy a legjobb, a bárány minden húspogácsát feldob). A cevap a grillen sütött vagdalthús, szintén a disznó dominál benne, de ezeknél jóval érdekesebb a sarma, ami tulajdonképpen egy balkáni töltött káposzta, és természetesen minden balkáni nép a magáénak tudja. Nem csinálnak belőle kunsztot, hogy eredendően kié, főleg, hogy abba a buliba mi is beszállhatnánk a saját töltött káposztánkkal, amiből szintén van hetvenféle, a szabolcsiról például tavaly májusban értekeztünk.
Szerbiában a sarma nagyjából úgy néz ki, hogy a savanyított káposzta levelébe töltenek rizst, fűszereket (paprika, só, bors) és darált húst, egymásra fektetik ezeket egy lábosban, és hosszan főzik (vagy még jobb, ha agyagkemencében sütik) úgy, hogy a tekercsek közé füstölt sertésnyelvet és disznófarkat tesznek. Utóbbit azért, mert kiválik belőle a kollagén, és tartást ad a lének, azaz szaft lesz belőle. A sarma persze pont olyan a szerbeknek, mint nekünk a lecsó, a gulyás vagy a halászlé, mindenkinek a nagymamája vagy az apósa csinálta a legjobbat, és punktum. Sarmát a legtöbb vendéglőben kapni, többnyire jól is készítik.
Belgrádban kevés a klasszik turistamágnes étterem (értsd: a kaja ócska, az ár pedig magas), mivel a helyiek sokat járnak vendéglőbe, és pont oda, ahova a hétvégi utazók is, saját magukat pedig minek vernék át.
Itt van néhány jó hely, ahol lehet enni, inni mulatni:
- Rakia Bar – ők persze a piára mennek, de abból széles a skála, a minőségnél pedig nincs kérdőjel.
- Bajloni Bar & Beyond – reggelizni, ebédelni, vacsorázni, kávézni, sörözni vagy éppen végighallgatni egy koncertet, esetleg egy 6 órás DJ-szettet.
- Ultimatum – a Tripadvisor kommentelői szerint veszettül jó a kaja.
- KC Grad – ez a helyi Szimpla Kert, romkocsmaszaga van.
Fotó: Bajloni
Na, mennél?
Belgrád pont a történelmi séták miatt évekig inkább a középkorúak úti célja volt, az utóbbi években viszont történt némi változás, ahogy a város megfiatalodott, és felpezsdült az éjszaki élete. Az Airbnb lakásai szintén nagyot lendítettek a turizmuson, a huszonévesek is megérkeztek az elegáns negyvenesek és ötvenesek mellé. Az estét a legtöbben a fentebb megénekelt Skadarlijában töltik.
Belgrád erőltetett menet lehet egy hétvégére, de egy hosszú négynaposra már laza forduló, és egy hetet is simán elbír. Az árak maximum a budapesti színvonalat közelítik meg, csak itt szerb dinárban számolnak. Könnyen váltasz majd fejben, az április 12-i középárfolyam úgy alakult, hogy 1 dínár 2,63 magyar forint, azaz szorozd fel hárommal – már ha az a hepped, amit külföldön nem szabad: hogy fejben forintra váltod, hogy mennyit költesz.
