Már kislányként gond volt a súlyoddal?
Kamaszként nagyon vékony lány voltam, éppen ezért nem is figyeltem arra, mit és hogyan eszem. 170 centi vagyok, és 65 kiló környékén mozogtam mindig. Ettem mindent ugyan, de talán a mértékletességre jobban figyeltem. Többet is mozogtam még akkor, amikor a szüleimnél éltem, hiszen gimnáziumba jártam, napközben mászkáltam. Bár gerincprobléma és bokasüllyedés miatt fel voltam mentve a testnevelésórák alól, még így is többet mozogtam, mint miután elköltöztem otthonról.
Mikor kezdődtek a bajok?
A párommal kimentünk Németországba, ő jól beszélt már akkor is németül, nekem pedig nem volt munkám, unatkoztam és sokat ettem. Az a baj, hogy Németországban még a levegő is hizlal, nagyon sok édesség van, ami jóval cukrosabb, édesebb a hazaiaknál, rengeteg a félkész étel, én is ilyeneket ettem akkoriban. Nagyon sok elhízott ember él ott egyébként is. Mivel nem ismertem senkit és a nyelvet se beszéltem, nem volt munkám. Egész nap nem mozogtam semmit, visszagondolva ez volt a legnagyobb probléma.
Hogy jött a felismerés?
Tavaly volt a párom 30. születésnapja, és erre szerveztünk egy kisebb bulit. Egy ilyen eseményen persze képek is készülnek, én pedig visszanéztem ezeket, és teljesen elszörnyedtem. Tudtam, hogy híztam, és tudtam, hogy sokat, de azért azt nem gondoltam, hogy 100 kiló leszek. Szinte sokkoltak a képek és a mérleg. Azért voltak árulkodó jelek, mert egy idő után már csak egy adott boltban tudtam ruhákat vásárolni magamnak, de valamiért ez még nem volt elég ahhoz, hogy belekezdjek.
„Visszanéztem a képeket és teljesen elszörnyedtem.”
Nem is voltak előtte próbálkozásaid a váltásra?
De, el akartam kezdeni korábban a változtatást, de fogalmam sem volt, hogyan álljak neki, és mit csináljak. Nehéz volt olyan szempontból is, hogy a párom mindent ehet, és mivel nehéz fizikai munkát végez, nem is hízik. Mindig kétszer-háromszor annyit evett, mint én, aztán egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy ugyanannyit eszem, amennyit ő. Csak mivel én nem mozogtam semmit, rám lerakódott a sok felesleg.
Hogy álltál neki a változásnak?
Először is körbenéztem az interneten és elolvastam minden olyan cikket, blogot, ami a fogyással foglalkozik. Felállítottam egy olyan szabályrendszert és célt, amit reálisnak és betarthatónak éreztem és azonnal nekiláttam. Egészséges étkezésre, kalóriaszámolásra és heti 5×1 óra tornára álltam be. A fehér kenyeret és fehér lisztet lecseréltem, az olajat kókuszzsírra, sok-sok halat, csirkemellet, zöldséget és gyümölcsöt kezdtem enni.
„Mindig kétszer-háromszor annyit evett, mint én, aztán egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy ugyanannyit eszem, amennyit ő.”
A párod hogy fogadta az ötletet?
Sajnos én nem tudok főzni, ő mindig megfőzte nekem az egészséges fogásokat, magának pedig mást készített. Bár még nem sikerült rászoktatnom az egészséges étkezésre, a rozskenyérrel már sikerült megbarátkoznia. Nála lépésről lépésre haladunk.
Hogy mentek le a kilók, milyen ütemben?
3 hónap alatt lement 22 kiló, de ekkor még nagyon drasztikus diétán voltam, nagyon alacsony kalóriabevitelen, kb 1000 kalóriát ettem egy-egy nap. Azt tudni kell, hogy én az első három hónapban egyáltalán nem mértem magam. Ezt az időszakot egyébként is teszt jellegűnek szántam, és nem akartam állandóan a mérleggel viaskodni. Mivel sok helyen olvastam, hogy az első hónapban nem vagy alig indul meg a fogyás, ezért azt gondoltam, kitűzőm ezt a három hónapos időtartományt, meglátjuk, meddig jutok.
„Három hónap és a mínusz 22 kiló megadta a lendületet ahhoz, hogy tovább folytassam a diétám.” (Fotó: Erdős Gergely)
Volt olyan szakasza a váltásnak, ami megviselt?
Az első három hónap nagyon kemény volt, de tudtam változtatni szerencsére. Éreztem, hogy nekem hosszútávon nem menne, hogy ennyire keveset egyek. Megemeltem 300 kalóriával a napi bevitelt, és azt már sokkal egészségesebbnek éreztem. Három hónap és a mínusz 22 kiló megadta a lendületet ahhoz, hogy tovább folytassam a diétámat jó tápanyagokkal, de magasabb kalórián.
Felmentett voltál tesiből a bokád és a gerinced miatt. Milyen gyakorlatokat végezhetsz?
Futni nem futhatok például. Bokasüllyedésem és gerincproblémám azzal jár, hogy a felső csigolyák felrepedeztek a gerincemen. A nehéz fizikai megterhelést nem bírom, ezért is nem tudtam dolgozni, egy-egy nap után járni is alig bírtam, annyira fájt. Sajnos a lábamig kisugárzott a fájdalom. Jártam korábban gyógytornára, innen vettem néhány gyakorlatot a tornához. Igazából a nagy súly és a gerincem miatt dolgozni sem tudtam, most, hogy lefogytam, már el tudok menni oda, ahol a párom dolgozik. Persze én nem nehéz fizikai munkát fogok végezni.
Fotó: Erdős Gergely
Hol tartasz most a fogyásban?
Most 52-53 kiló között vagyok, kicsit túlmentem azon, amit terveztem. Majdnem 50 kilót fogytam eddig. Most hazajöttem Magyarországra egy pár hónapra, és mindenki mondogatja, hogy túl sovány vagyok. Amikor elkezdett lemenni a felesleg, több energiám lett, sokkal több házimunkát kezdtem végezni, rengeteget takarítottam, ez is biztosan segített abban, hogy beinduljon a fogyás. Túrázni is eljártunk a párommal, pedig előtte sehova sem jártunk. Ahogy fogytam, egyszerűbben több energiám és nagyobb kedvem lett mozogni. Minden sokkal könnyebb, ha az ember nem cipeli azt a rengeteg plusz kilót.
A körülötted lévők hogyan viszonyultak a fogyásodhoz?
Amikor nekiálltam, a párom azt mondta, hogy szerinte abba fogom hagyni. Még azelőtt, hogy belevágtam volna. Volt egy kisebb depressziós korszakom, amiből ez az életmódváltás rángatott ki. A szüleim, barátaim végig támogattak, még a távolból is.
„Ahogy fogytam, egyszerűbben több energiám és nagyobb kedvem lett mozogni.”
Sokat változtál ezek szerint belsőleg is?
Az hiszem, önbizalmat adott az, hogy megcsináltam, végigvittem, amit elterveztem. Úgy érzem, most képes vagyok bármire. Jó volt, hogy meg tudtam állni bizonyos édességeket. Sokáig kívántam dolgokat, sóvárogtam, aztán amikor előttem volt, már úgy éreztem, nem éri meg, mégse kell. Igazából csak erről szólt egy 10 hónapos korszaka az életemnek.
Milyen hibákat látsz, amiket mások elkövetnek egy-egy életmódváltás során?
Szerintem azt rontják el, hogy nem kitartóak, nekiállnak, de nem tartják magukat a rendszerhez. Sokan írtak rám azzal, hogy mindent jól csinálnak, mégsem fogynak. Ha nincs a háttérben hormonprobléma, akkor nem igazán hiszem, hogy tényleg így van. Attól félek, hogy ilyenkor csak jólesik panaszkodni, de sajnos ugyanúgy eszik az édességeket és a tiltott élelmiszereket.
