– Rosszkedvű?
– A show-t élvezzük, de sok a bohóckodás – veti oda.
– Maximalista?
– Ki nem az?
– A Nők Lapja-címlapnak azért örül?
– Igen… végre egy igényes újság!
Ekkor nyílik a stúdió ajtaja, és belibben rajta egy jelenés: Árpa Szabina virágos selyemruhában, maga előtt vezetve kislányát, Amirát. A férfi visszafogottan indul a családja elé, kislányát azonban nem tévesztheti meg. Amira a nyakába ugrik, és már szaladnak is felfelé a papával a kakasülőre.
– Látom, nagy a szerelem! – fordulok a magára maradt feleséghez.
– Nagy. A kis hercegnő – Amira arabul hercegnőt jelent – le nem száll az apjáról. Az ujja köré csavarta Attilát. Persze nem volt nehéz. Az én férjem valójában egy cuki pofa!
– Az elején nem így láttad – terem mellettünk Attila. – Kinéztem magamnak Szabinát egy divatbemutatón, gondoltam, itt ez a csinos modell-lány, megszerzem magamnak. Különösen a szeme tetszett, olyan morcosan nézett. Erre még rátett egy lapáttal, amikor megszólítottam.
– Jaj, nagyon ellenszenves volt! Felfuvalkodott hólyagnak láttam, ráadásul akkoriban húsz kilóval többet nyomott.
– Nagy pofon volt, nem szoktak elutasítani a nők – vallja be szégyenlősen Attila. – Elkezdtem sportolni, és amikor végre rendbe hoztam magam, ismét megpróbálkoztam. Legalább hatszor hívtam fel Szabinát, mire kötélnek állt.
– Fogalmam se volt, ki ez a pasas. Már másfél éve Izraelben dolgoztam. Nem ismertem itt senkit. De annyira szeretett volna találkozni, hogy végül beadtam a derekamat. Legnagyobb meglepetésemre órákig beszélgettünk…
– Hát igen, óóóórákig kellett beszélgetni! – sóhajt fel a férfi. – Aztán másnap, meg harmadnap is… Ennyit még nem tepertem nőért.
– És kit rejtett a macsóálarc?
– Egy melegszívű vagányt – nevet fel Szabina. – Jó családban nőtt fel, a szülők egyetlen gyermeke, az édesanyja rajongott érte…
– Nana, elkényeztetve azért nem voltam! A szüleim a hatvanas években emigráltak Németországba, küzdöttek a túlélésért, nem kaphattam meg mindent, amit akartam. Apu a használtautó-kereskedőtől a filmproducerig mindent megpróbált. Hálás vagyok a szüleimnek, amiért ennek ellenére hagyták, hogy utazhassak, éljem világomat. Huszonöt évesen határoztam el, hogy továbbtanulok, felvételiztem Londonban és Budapesten is a színművészetire. Végül Pest mellett döntöttem.
– A kortársaink épp az ellenkező irányba indultak…
– Nekem viszont már elegem volt a rendből. Magyarország sokkal izgalmasabbnak ígérkezett. Olyan volt, mint egy Rejtő-féle kikötői kocsma, amiben minden lehetséges, mindenkit meg lehet venni, igazi kalandornak való hely. Én meg berúgtam az ajtaját, mint egy vadnyugati hős, ittam a whiskyt, verekedtem, zongoráztam… Aztán jött az RTL-es felkérés, és belevetettem magam a kereskedelmi televíziózás megszervezésébe. Egyébként is elfogyott a pénzem.
– Akkoriban kabrióktól meg csajozástól visszhangzott a bulvársajtó, most meg romantikus duettet énekel Falusi Mariannal. Mi változott meg?
– Egyik reggel úgy ébredtem, hogy már nincs hova feljebb. Tele van az ország fenegyerekekkel, nem akartam egy lenni a sok közül. A tévében meg már mindent megcsináltunk, ami engem izgatott. Úgyhogy eldöntöttem, a színészet és a film felé veszem az irányt. De az imázsomon továbbra sem változtattam. Szerettem azt a távolságtartó, macsós pózt. Kényelmes volt.
– Miért kellett így megkeményednie? Kevés volt az önbizalma?
– Ugyan, az soha nem hiányzott! De ha valakit huszonnyolc évesen egy multicég vezetőjévé neveznek ki, annak muszáj nagyon keményen helytállnia. Iszonyú gyors a tempó, nincs idő „érezni”. Csak az a fontos, hogy jó döntéseket hozz, és azokat be is tudd tartatni. Két perc alatt profivá kell válni. Aztán már rám kövesedett az álarc.
– De most minden héten lehullik egy felesleges darab.
– Ez kizárólag Mariannak köszönhető. Rám néz őszintén, melegen, és én képtelen vagyok tovább a macsót játszani. Hihetetlen, milyen közel került hozzám.
– A családjának is része van abban, hogy repedezni kezdett az önről kialakult kép?
– Hogyne! Amira megszületésével megváltoztak a prioritások. Sokkal többet vagyok otthon, a tempót a kis hercegnő diktálja. Ez a show azért is jött jól, mert legalább a nyilvánosság előtt is szakíthattam az előző életemmel. Most már csak a színészet és a családom érdekel.
– Milyen férj Attila? – kérdezem Szabinát.
– Felelős családapa. Na jó, vasalni azért nem szokott! A női szerepeket teljes egészében én viszem, mellette nem is lehetne másképp. Amirával kiteljesült az életem. Néha felébred bennem a vágy, hogy kicsit kimenjek a világba, olyankor elvállalok egy bemutatót, mondjuk Bécsben. Reggel beugrom az autómba, kint szépen kisminkelnek, mosolygok kettőt-hármat, és hazajövök. Az a nap az enyém.
– Attila újabban színpadon is játszik. A Karinthy Színházban a Cabiria éjszakái című darab egyik főszereplője.
– És a színpadi szerepre maga Mészáros Márta rendező kért fel! És annak is örülök, hogy Kocsis Ágnes filmje, a Pál Adrienn az idei Filmszemlén fődíjat nyert, mert én voltam az egyik társproducere. Hirtelen olyan kritikusok is jókat írtak rólam, akikről azt hittem, meg se fognak említeni, mert számukra én testesítem meg a „bulváridiótát”. Attól azonban, hogy elfogadtak, valami átfordult bennem. Nem, nem mondom, hogy ezután kizárólag művészfilmeket fogok csinálni, de kétségtelenül más irányt vett az életem.
– És mi lesz most a női rajongótáborával?
– Azokkal majd én elbeszélgetek! – vágja el a beszélgetés fonalát félig viccesen Szabina. Az ölében már majd’ elalszik a kislánya, ő pedig madonnás mosollyal karolja át. Ideje hazaindulniuk.
Utószó: Árpa Attila és Falusi Mariann másnap, mindenki meglepetésére kiesett a versenyből. Megkérdeztük Attilától, hogy érintette a döntés.
– Nem búsulunk, egyáltalán nem tekintjük kudarcnak. Hogy hogyan tovább? A műsor alatt olyan különleges kapcsolat alakult ki köztünk, hogy semmiképpen nem szeretnénk befejezni az együttműködést. Már most van egy csomó felkérésünk közös fellépésekre, sőt koncertre, még esküvőre is hívnak. Ahova biztosan elmegyünk, az egy jótékonysági akció Győrben az értelmi fogyatékos gyerekek javára. A többiről még nem döntöttünk.
A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:
- Tamással sülve-főve
- Te hol keresel szerelőt?
- Férfi-nő szótár
- Nők a szűrővizsgálatokon
- Kire ütött ez a gyerek?
Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!
