Anyák napja alkalmából emlékezzünk meg a brit Robert Campbell századosról, akivel kapcsolatban nemrég egy történész kiderítette, hogy a háború idején különleges kalandban volt része. Richard van Emden a brit nemzeti archívumban bukkant a katona történetére, miközben anyagot gyűjtött a Meeting the Enemy: The Human Face of the Great War (Találkozás az ellenséggel: a nagy háború emberi arca) című könyvéhez.
Robert Campbell 1914. augusztus 24-én esett német hadifogságba, Franciaország északi részén. Az akkor 29 éves férfit egy magdeburgi fogolytáborba szállították, ott érte utol a hír 1917-ben, hogy édesanyja, Louis haldoklik. A férfi ezután levelet írt II. Vilmos német császárnak, amelyben könyörgött azért, hogy engedjék haza, legalább csak arra az időre, hogy haldokló édesanyját utoljára láthassa.
A császár beleegyezett Campbell hazatérésébe, egyetlen feltétellel: ha szavát adja, hogy visszatér a fogolytáborba, miután búcsút vett édesanyjától. A katonatiszt így is tett, majd útnak indult Kent városa felé. Richard van Emden kutatásai során még azzal kapcsolatban is talált információt, hogy Campbell valószínűleg Hollandiában szállt hajóra, majd vonattal folytatta az útját Nagy-Britanniában. Körülbelül egy hetet töltött édesanyjával, majd hasonló úton visszatért a magdeburgi fogolytáborba.
A történész szerint Campbell százados kötelességének érezte, hogy tartsa az adott szavát. „Valószínűleg úgy gondolta, hogy ha ezt nem teszi meg, soha egyetlen más katona nem részesülhetne hasonló méltányosságban” – mondta van Embden a BBC-nek adott interjújában. A szakember meglepőnek nevezte, hogy Campbellt a britek nem próbálták megakadályozni a visszatérésben.
A százados tehát visszatért a fogolytáborba, ahol társaival együtt szinte azonnal szökési kísérletet kezdett tervezgetni. Kilenc hónapon keresztül ástak alagutat, amely kivezet a táborból, végül a holland határon fogták el őket, ahonnan visszaszállították őket a fogolytáborba.
A Daily Mail írta meg, hogy Campbell százados raboskodása az első világháború végéig tartott, a tiszt ezután visszatérhetett Nagy-Britanniába, ahol 1925-ig szolgált a hadseregben. Végül 1966-ban, 88 éves korában hunyt el Wight szigetén.