Belegondolni is rossz, mit érezhet az a szülő, akinek a gyereke egyik este nem jön haza. A legtöbben szerencsére néhány órán belül, legfeljebb másnap megkerülnek. De mi van azokkal – Magyarországon évi kb. 100 kiskorú –, akiket hónapok, évek múlva sem találnak meg? Ezekre a csellengő vagy bajba jutott gyerekekre kívánta felhívni a figyelmet az a nagyszabású kampány, amelyet az Ezer Lámpás Éjszakája mozgalom hirdetett Budapesten, az eltűnt gyerekek világnapja alkalmából.
Segíts, ha tudsz!
 |
| Kárász Róbert |
– A Kékfény egykori műsorvezetőjeként számtalanszor adtam hírt kiskorúak elveszéséről – nyilatkozta lapunknak a kezdeményezés értelmi szerzője, Kárász Róbert, a TV2 Mokka című műsorának vezetője. – Amikor szervezni kezdtem az Ezer Lámpás Éjszakája nevű kampányt (www.ezerlampas.hu), hamar mellém álltak olyan komoly, hozzáértő szervezetek, mint a Kék Vonal, az Országos Gyermekvédő Liga és a rendőrség. A legfontosabb mozzanatnak azt a városligeti rendezvényt szántuk, amelyre az emléknapon, május 25-én került sor. Meglepetésünkre több ezren eljöttek, fiatalok és családosok egyaránt, részt vettek a játékokban, és élvezték a koncerteket. A leggyönyörűbb pillanat az volt, amikor sötétedés után ezer világító lufit, afféle éjjeli lámpást engedtünk fel a levegőbe, közben pedig együtt skandáltuk a mozgalom jelszavát: „Minden gyerek menjen haza!” Reméljük, hogy mind a jelenlevőkben, mind pedig azokban, akik a médián keresztül értesülhettek a rendezvényről, sikerült tudatosítani a társadalmi felelősségvállalás fontosságát.
A tejesdoboz-akció, amely a kampány másik alkotóeleme, azóta is folyik. Az Alföldi Tej Kft. tejesdobozain kéthetenkénti váltásban négy-négy eltűnt gyermek fotóját és adatait láthatják a vásárlók. A rendőrség kéri, hogy akik bármilyen nyomra vezető információval tudnak szolgálni az eltűnt gyerekekkel kapcsolatban, segítsenek!
Hazavárjuk Dávidot!
– Az én fiam, Dávid képe is látható volt a tejesdobozokon – mondja fáradt hangon Ackermann Józsefné. – Nagyon reménykedtünk, hogy így majd sokakhoz eljut a fotója, és valaki csak látja valahol, de eddig nem hívott senki. A fiam tizennyolc éves volt, amikor egy szeptemberi délutánon elindultak Vecsésről Budapestre a barátaival. Azt mondta, megnézik az Arc kiállítást, este még kimennek a Margitszigetre, de tíz órára itthon lesz. Azóta is várjuk…
A család kétségbeesésében honlapot készített azzal a céllal, hogy többen értesüljenek fiuk eltűnéséről (www.ackermann-family.hu). Itt olvasható Dávid története, valamint a felhívás is, amely a nyomravezetőnek egymillió forint jutalmat kínál. Az Ackermann szülők kérik, hogy ha valaki a nyomára bukkanna a fiuknak, azonnal jelentkezzen a honlapon található telefonszámok egyikén!
Ha bajban vagy, hívd a Kék Vonalat: 116-000!
A kampány szervezői bíznak abban, hogy a rendezvény hatására maguk a keresett gyerekek is felveszik a kapcsolatot a családjukkal, esetleg felhívják a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány (www.kek-vonal.hu) segélyhívó számát.
– 0–24 éves korig bárki hívhat bennünket, aki válságban érzi magát a családban vagy az intézetben – világosít fel Papp Zsuzsanna, a Kék Vonal krízisszolgálat vezetője. – Két telefonszámunkon, az ifjúsági és gyermektelefonon (116-111) és az eltűnt gyermekek telefonvonalán (116-000) átlagosan havi négyezer hívást regisztrálunk. Ennek csak töredéke érkezik hazulról elszökött gyerekektől, ám a telefonbeszélgetésekből tudjuk, hogy sokak fejében megfordul az ötlet. Ha egy gyerek nem képes feloldani egy tartós konfliktushelyzetet, inkább elmenekül. Márpedig az ismerős közeget elhagyva könnyen válhat baleset vagy bűncselekmény áldozatává. A mi dolgunk vészhelyzetben az, hogy minél gyorsabban megtaláljuk a konfliktus okát, és kezeljük azt. Egy beszélgetés általában nem elég. Gyakran többször is telefonál a kamasz – általában ők hívnak bennünket –, amíg ki nem épül köztünk a bizalom. A cél az, hogy kilépjen a névtelenségből, és hajlandó legyen felkeresni a lakóhelyéhez közeli gyermekvédelmi szolgálat munkatársát. A segélyhívások okai rendkívül különbözőek – folytatja a szakember. – A szökések indítéka leggyakrabban fizikai bántalmazás vagy lelki terror. Ahhoz azonban, hogy egy gyerek elviselhetetlennek érezze a helyzetét, már egy szerelmi csalódás is elég.
Mit tehet a szülő?
Először is hívjuk fel a mentőket és a kórházat! Ha már a gyerek összes szóba jöhető barátját riasztottuk, és még mindig nem került elő, emlékezzünk vissza, milyen ruhát viselt aznap reggel, és a fényképével felszerelkezve menjünk be a rendőrségre. A rendőrök első dolga lesz, hogy kiderítsék, történt-e bármiféle rendőri intézkedés az eltűnt kiskorúval kapcsolatban. Azután megpróbálják feltérképezni a kapcsolatrendszerét a rokonoktól a barátaiig. Ilyenkor sajnos fény derül arra, ha a szülők nem elég tájékozottak a gyermekük időtöltéseit illetően.
– Az esetek 99 százalékában a gyerekek hamar megkerülnek – nyugtatja meg a szülőket Szőgyényi Zoltán, az ORFK bűnügyi ellenőrző-értékelő főosztályának vezetője. – Legtöbbször csak arról van szó, hogy belefelejtkeznek a barátoknál a játékba, és késő este találnak haza. Kamaszok esetében már közrejátszhat részegség, drogozás, esetleg többnapos csellengés a barátokkal. Fontos tudni, hogy az eltűnt fiatalok túlnyomó része nem családokból, hanem állami intézetekből szökik.
| A szakértő tanácsai
Óvintézkedések a vakációra |
A szakértő véleménye – Hogyan lehet a család megtartóerejét növelni?
– Annak a szülőnek a helyében, akitől elcselleng vagy elszökik a gyereke, nagyon elgondolkodnék. Hol ingott meg köztünk a bizalom? Mi bánthatta a gyereket, amit mi nem vettünk észre? Mitől szorongott? Ha előkerül, első dolgunk legyen, hogy ezt a bizalmat helyreállítsuk. Beszéljünk át mindent alaposan, szerető légkörben, hogy a kedélyek megnyugodjanak. Ha a gyerek még kicsi, állítsunk neki világos korlátokat. Magyarázzuk el, hogy ha áthágja őket, és elszökik, a külvilágban milyen veszélyek leselkedhetnek rá.
A családok megtartó ereje mára sajnos nagyon meggyengült. A megszilárdítását a családi életre nevelésnél kellene kezdeni. A liga évek óta rendületlenül pályázik egy „Életegyetem” című oktatási programmal, amelyet elsősorban középiskolásoknak szántunk. Arról beszélgetnénk velük, hogyan működik jól egy család, miért fontosak benne a szerepek, vagy hogyan kell vigyázni arra, hogy a gyerek gyerek maradhasson. És nem utolsósorban arról, hogy az egymás közti megértés alapja a megfelelő családon belüli kommunikáció!
– Felhívnám a figyelmet társadalmi felelősségünkre. Ha az utcán vagy a strandon búslakodó gyereket látunk, nyugodtan menjünk oda hozzá, és kedvesen kérdezzük meg, miben tudunk segíteni. A gyerekek általában nyitnak a felnőttek felé, ha nyíltan, érdeklődve szólnak hozzájuk. Ha pedig azt halljuk, hogy a szomszédban rendszeresen vernek egy kiskorút, bátran jelentsük a hatóságoknak.
A számok tükrében (A rendőrség adatai)
2010-ben eltűnt személyek száma: 15 000
Ebből kiskorú: 11 537
Nem került elő: 94 kiskorú. Tehát a 2010-ben eltűnt kiskorúak több mint 99%-át megtalálták.
A rendőrség jelenleg összesen ennyi eltűnt gyermeket és kamaszt tart nyilván: 842
A szökésben lévő vagy azt tervező gyerekektől beérkezett segélyhívások száma (évi kb. 50 000 hívásból):
2008-ban: 63
2009-ben: 71
2010-ben: 104
(A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány adatai)
A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:
- Garas Dezső és Kern András a Ripacsok után újra!
- Ki kapjon több figyelmet a családban?
- Piknik a pléden
- Minden gyerek menjen haza!
- Koccintsunk a nyaralásra!
- Híres politikusfeleségek
Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!
