Ugyan a jelenlegi hűvösebb, csapadékos időjárás mérsékli a parlagfű pollenjének terjedését, ami késik, nem múlik. Pár napon vagy legkésőbb egy héten belül gőzerővel támadnak a gyomnövény hatóanyagai (július végétől szeptember elejéig tart a „csúcsidő”). Az ezekre allergiásoknak a bírságolás bevezetése óta se lett könnyebb az életük. Ugyan az önkormányzatok idén 400 millió forint körüli összeget kaptak az irtásra, ez az összeg sajnos kevés, sőt sok esetben arra sem elég, hogy a közületek a saját tulajdonú földjeik és ingatlanjaik környékén elvégezzék a szükséges intézkedéseket. Ám ha megtörténnek a bírságolások (június 30-tól alkalmazhatják a szankciókat), a helyzet akkor sem könnyű.
A földhivatalban az elhanyagolt földek tulajdonosai gyakran beazonosíthatatlanok, de ha még ez sikerülne is, a bírság behajtása sem egyszerű és sajnos nem elég elrettentő erejű. Az összeg elvileg magas (szélsőséges esetben akár ötmillió forint is lehet), de a gyakorlatban a gazdának sokszor sokkal jobban megéri a bírság kifizetése, mint az irtások elvégzése. Az egyik kábelcsatorna műsorában egy földtulajdonos – aki tizenöt hektárnyi parlagfüves területtel mérgezi az allergiások életét Budapest környékén – például kerek perec kijelentette, hogy ő inkább a bírságot választja, mint a munkálatok megfizetését.
Persze egy jobb világban nem kéne büntetésekkel ijesztgetni, mivel mindenki megtenné a szükséges óvintézkedéseket (ezekből a legpraktikusabb a vegyszeres gyomirtás és a klasszikus kaszálás, utóbbit júniustól 2-3 alkalommal kellene elvégezni) az embertársai érdekében, de itt még nem tartunk.
Fegyvertelen hadüzenet
Magyarország az első európai ország, amelyik kormányzati szinten is foglalkozik a parlagfű-problémával, ami szép és jó, de az eredmény még várat magára. Amikor idén az adóból felajánlott 1%-okból egymilliárd forint gyűlt össze a parlagfű elleni akciókra, sok allergiás kezdett reménykedni abban, hogy végre elviselhetőbb nyár elé néz. Az intézkedési terv azonban egészen mostanáig sem született meg, így az a pénz továbbra is elköltésre vár. A jelenlegi hírek szerint valószínűsíthetően már csak 2012-ben kerül felhasználásra. A helyzet nem új és ötletek is akadnak, de a megvalósítás döcögős. Az biztos, hogy az irtásokat közmunkaprogramok keretében akarják elvégezni, és szeretnék egységesíteni ennek módszerét is. Utóbbira azért volna szükség, mert egyes önkormányzatok például motoros kaszával irtották a gyomnövényt, ami nem feltétlenül a legolcsóbb és leghatékonyabb megoldás. Az aerobiológiai állomások fejlesztése sokat segítene, mert akkor nem 2-3 napos késésekkel kapnánk meg a levegő pollentartalmának mérési eredményeit. De ne várjunk arra, hogy felettünk döntsenek, a probléma ellen mi magunk is sokat tehetünk. A hanyag szomszéd feljelentésén kívül szerezzünk egy kaszát, és nézzünk körbe a lakhelyünk környékén…
Az ellenség
Hazánk a parlagfű létezésének alfája és ómegája, ugyanis nálunk található a legnagyobb számban ez az Amerikából átkerült gyomnövény. A National Geographic információi szerint az elmúlt négy évben egyfolytában nőtt a levegő pollenszennyezettsége, a 2009-es értékhez képest például tavaly 5 százalékkal. A parlagfű virágporából légköbméterenként már néhány tucatnyi is allergén reakciók kiváltására alkalmas, de hazánkban ennek mintegy százszorosát kénytelenek elviselni a folyton vörös szemű, az arcukat egyfolytában a papír zsebkendőbe temető allergiások.
