 |
| Segal Viktor séf 2010-ben adta ki első könyvét, olvasd el a készítés kulisszatitkait! |
Drága műfaj
– A szakácskönyv drága műfajnak számít a könyvkiadásban: az alapanyagok beszerzése, a fogások elkészítése és lefotózása pluszköltségeket jelent egy szépirodalmi könyv megjelentetéséhez képest – mondja dr. Szemere Gabriella, a Sanoma Media Budapest könyvkiadásának vezetője.
– Nemcsak ételfotók, hanem fázisfotók is készülnek, jó minőségű papírra van szükség, a kiadványok pedig általában keménytáblásak, ami szintén megnöveli a költségeket.
Mikor jár jól a kiadó?
– Egy körülbelül 4000 forintért megvásárolható szakácskönyv megjelentetésére legalább 5 millió forintot kell elkölteni az első kiadás esetén – számol Gabriella. – A nyomdai költségek a teljes kiadásra fordított összeg 30-50 százalékát teszik ki, a többi a szerző tiszteletdíjából, a fotós, a szerkesztők fizetéséből, illetve a képelőkészítés, tördelés költségeiből jön össze.
A fenti összegbe nem tartozik bele a marketingre fordított pénz, ami egyébként minden kiadónál más, a kisebb cégeknél pedig az irodaköltség és a terjesztés irányítása is újabb kiadást jelent.
– Egy szakácskönyv kiadása körülbelül 3000 eladott példány után térül meg, persze ez attól is függ, mennyit fordít a kiadó a marketingre – mondja Gabriella. – Ha több mint ötezer darab fogy el, az már jónak számít, 10 ezer körüli eladás pedig teljes siker. Egy több könyvesboltban is toplistás, 2010 végén megjelent szakácskönyvünk most például 5 ezer példánynál jár, ez kevesebb mint egy év alatt elég jó eredmény. A legsikeresebb kiadványaink már elérték a 9-10 ezer eladott példányt is.
Akárki nem írhat
A gasztronómia és dizájn témakörére specializálódott Boook Kiadónál csak az elmúlt hónapokban közel húszan szerették volna publikálni a receptjeiket.
– Mi csak olyan ismert séfek és gasztronómiai szakemberek könyveit jelentetjük meg, akik már letettek valamit az asztalra – mondja Osvárt Judit, a Boook Kiadó egyik tulajdonosa és kommunikációs vezetője.
– Olyan személyiségek köré építjük a kiadást, akiknek a tudása garanciát jelent a könyv tartalmára. A szerzők vagy tiszteletdíjban részesülnek, vagy az eladott példányok után kapnak bizonyos százalékot, illetve a kettő keveréke is létező megoldás.
A szerzőnek is megéri?
– Ha az adott szakácskönyvet háromezren megveszik, a szerző is jól jár, ennyi eladott példány után milliós nagyságrendű tételt tehet zsebre – mondja Gabriella. – A Sanoma Media Budapest eleve csak olyan szerzőkkel dolgozik, akiknél a 2-3 utánnyomás valószínűsíthető – teszi hozzá.
Bereznay Tamás, a Pesti Disznó Bisztró konyhafőnöke 2009-ben adta ki első szakácskönyvét. A Mai magyar konyha a különféle magazinokban és Nők Lapjában megjelent receptek alapján készült, „magánkiadásban”, a séf ugyanis a Boook Kiadó egyik tulajdonosa.
– Ha magánkiadásban jelentetjük meg a könyvet, szerintem a szakácskönyvkiadás nem túl jelentős jövedelemforrás Magyarországon, eddig hiába hozott anyagi profitot az egyik kötetem, a hasznot beforgattuk a következőbe – mondja Tamás. – A Mai magyar konyha első kiadásának 7500 példánya elfogyott, már a második kiadást készítik elő. A kiadónk könyveinek elkészítése igen költséges, de ragaszkodtam ehhez a minőséghez.
Tamás mond egy példát: egy 4000 forintért kapható szakácskönyv megjelentetése a kiadónak körülbelül 1200 forintba kerül, aztán felmerül még „költségként” a terjesztés díja, ami a könyv bolti árának 50 százaléka, vagyis ez esetben 2000 forint. – A megmaradt 800 forintból kell adózni, fizetni az iroda költségeit és a marketinget – teszi hozzá Tamás.
Az újranyomás esetén más a helyzet: itt a nyomdaköltség körülbelül a felére csökken, illetve természetesen nem kell újra elkészíteni a fotókat, recepteket sem.
Bodrogi Eszter, a Fűszer és Lélek blog szerzője magánkiadásban jelentette meg blogjával azonos című könyvét.
– A kötet két baráti család összefogásával és anyagi áldozatával jelent meg, semmibe nem szóltak bele, igazi örömprojekt volt – meséli Eszter. Azért voksolt a magánkiadás mellett, mert a terjesztők nagyon lassan utalják az eladott könyvek árát, és 50 százalék körüli összeget kérnek a forgalmazásért.
Eszter szerint bizonyos eladott példányszám felett mindenképp megéri szakácskönyvet írni.
– 10 ezer fölött már tényleg jó üzlet, de 5000 alatt inkább csak lassú pénzcsorgásra lehet számítani. A Fűszer és Lélek kétszer jelent meg 3000 példányban, és legalább a felét el kell adni ahhoz, hogy a költségek megtérüljenek.
Jó eszköz az ismertség növelésére
Egy népszerű szakácskönyv kiadása nemcsak anyagilag éri meg a szerzőnek.
– Természetesen jó dolog, ha az embernek megjelenik a szakácskönyve, de mivel nem követi évente újabb, ezért nem szakácskönyvíróként ismernek, hanem bloggerként – mondja Eszter.
– Így nem számít túl nagy presztízsnek, de azért nagyon sokan tudják, számon tartják. A blog olvasottsága megnőtt, a megjelenés nagyon sok interjút, nagy médiaérdeklődést hoz magával, amit különben nehéz lett volna elérni.
