A hír: A 18. Balettsztárok Fesztiváljának donyecki állomásán kisnadrágot kellett húzni az egyik előadás művészeire, nehogy az ukrán first lady megbotránkozzon a látottakon. A cseh társulat a Mary’s Dream (Mária álma) című tánccal állt színpadra, amelynek végén a férfi táncosok eredetileg teljesen meztelenre vetkőznek. A szervezők ugyanis igyekeztek alkalmazkodni a fesztivál védnökének választott ukrán first lady, Ljudmila Janukovics „kissé prűd” ízléséhez. Két évvel ezelőtt Ljudmila Janukovics idő előtt távozott egy színházból, amikor a Ladies Night című darab közben a férfi táncosok sztriptízbe kezdtek a színpadon.
Winkler Nóra véleménye: Tetszik ez a hír. Irtó viccesnek találom, hogy egy kompakt, felépített, kitalált darabot, ami megalkotóinak szellemi terméke, egyszer csak át kell alakítani. Most tényleg, mibe kerül, hogy pár táncosfiú visszavegye a kisnadrágját? Hát azok eleve benne vannak a darab költségvetésében. Most csak azért, mert a rendező fontosnak gondolta, hogy az egyik jelenetben meztelenül táncoljanak? Csak mert van emögött valami koncepció és elképzelés? Kérhették volna azt is, hogy maradjon ki az a jelenet. Vagy hogy öltözzenek öltönybe a táncosok. Most ehhez képest egy gatya ide vagy oda, nem akkora áldozat, nem igaz?! Semmiképp sem akarom elképzelni az ukrán politika belviszonyait, de felvetődik bennem a kérdés, ha Ljudmila Janukovics tudhatóan prűd, miért ő a védnöke a 18. Balettsztárok Gálájának, Donyeckben, ha ő már két évvel ezelőtt otthagyott egy színházi előadást, amikor a színészek vetkőzni kezdek? Nincs ott mondjuk egy jó kis ikebana-seregszemle? Vagy gyerekrajzpályázat? Bár az is ingoványos, mi van, ha az ötéves Oleg jóhiszeműen lerajzolja apukáját a fürdőkádban. Na ne. Belegondolni sem merek, mi van, ha az ukrán diplomácia mondjuk Párizsba látogat. És míg a férfiak politikai megbeszéléseken ülnek, az asszonyok egy kulturális program keretében ellátogatnak a Musée D’Orsay-be. És egyszer csak megállnak Gustave Courbet híres festménye, A világ eredete előtt. Ez a kép amúgy évekig itt Magyarországon volt, egy magángyűjtemény részeként. Báró Hatvany Ferenc világszínvonalú kollekcióját a második világháború alatt hordták szét, sok képnek ma sincsen nyoma, de a Courbet-kép végül Párizsba került. Szóval tételezzük fel, amint a diplomáciai látogatók megérkeznek elé. A kép nem egy isteni tájat ábrázol, se nem futurisztikus víziót a mindenség keletkezéséről. A festményen egy meztelen nőalak fekszik, deréktól lefelé látjuk, szétnyíló lábakkal. Finom, részletgazdag, realista festmény, Courbet szerint ez a világmindenség eredete. Mit tenne Ljudmila Janukovics a nagy tiszteletben álló, 19. századi francia festő műve előtt? Jaj, bele se merek gondolni!
