Annak idején Richard Wagner azért „lobbizott”, hogy Bayreuthban saját operaházat építsenek neki, ahol nem falatozhatnak előadás alatt az emberek, ma viszont a kultúra szentélyeként tisztelt színházat beviszik az éttermekbe. Persze ne mindjárt a Hamletre gondoljanak, nincs ember, aki képes a lenni vagy nem lenni kérdésén rágódni, amikor a tányérján egy omlós libacomb kínálja magát. A vacsoraszínházak repertoárján általában könnyebb műfajok, mint például musicalek, krimik, gengszterkomédiák szerepelnek. A divathullám némileg szükségből is indult, hiszen a polgári világ kezdetén népszerűvé vált teátrumokba egyre nehezebb közönséget csábítani. S bár a magas kultúra fogyasztói valószínűleg ezután is a kőszínházak falain belül keresik a szórakozást, sokan ma már azt igénylik, hogy egyszerre többféle inger érje őket, és lehetőleg minél meghökkentőbben. Ennek érdekében anyagi áldozatot is hoznak. Ezt az igényt szolgálja ki az új műfaj, a vacsoraszínház.
Élvezd a show-t! – Berlin
A Berlin szívében található Chameleon Színház tényleg egyedülálló. A performance, a cirkusz és a varieté határait összemosó, új típusú produkcióival napjainkban a német színházi szcéna megújítójának számít. Idei szenzációjuk a világhírű ausztrál C!RCA Company, artistamutatványaiktól eláll a nézők szeme-szája. Mégsem hűlnek ki tányérjaikon a gasztronómiai remekek. Az előadásnak erotikus elemei is vannak, szóval szilveszterkor is telt ház volt.
Egy festmény zamata – Berlin
Össze lehet egyeztetni a képzőművészetet a kulináris élvezetekkel? Ezen mesterkednek a berlini Zagreus Galéria kurátorai. 2010-ben nyílt meg első crossover kiállításuk, amelyen megpróbálnak elszakadni a hagyományos műélvezettől, és a falakon látható alkotásokat ízekkel, zamatokkal, ételekkel párosítják. A kiállító kortárs művészek kreatív, kifejezetten a művekre rímelő, azokkal párbeszédben, lelki rokonságban álló ételek receptjeivel érkeznek a galériába, s az erre kialakított konyhában némi segítséggel meg is főzik ezeket. A tálalás sem szokványos, a papírtálcától a konzervdobozig bármilyen megoldás szóba jöhet, ha illik a koncepcióhoz.
Pisztoly a tányéron – London
Itt már húsz évvel ezelőtt megalakult az első Murder Mystery (Rejtélyes Gyilkosság) nevű vacsoraszínház. Az előadások helyszíne egy előkelő hotel étterme, ahol a vendégeknek állófogadáson mutatják be a karaktereket, azaz a színészeket. Mialatt a pezsgőt felszolgálják, máris részesei lesznek egy hajmeresztő „gyilkosságnak”, majd az asztalukhoz ülve megtalálják a tárgyi bizonyítékokat, egy pisztolyt, véres kulcstartót, esetleg zsebkendőt, és kezdetét veszi az interaktív nyomozás. A közönség által rekonstruált történetet a színészek két fogás között játsszák el, így a vendégek nem csupán a fenséges ízeket, hanem a játék örömét is élvezhetik.
„Engem Johnny küldött” – New York
Ha ezzel a mondattal lépünk be a New York-i Arno Ristorante ajtaján, nyert ügyünk van: tíz százalékot elengednek a jegy árából.
A hely elsősorban remek olasz konyhájáról híres, ezenkívül itt játssza a Dinner Theatre a Murdered by the Mob (A nagyfőnök nyírta ki) című gengszterkomédiáját. Benne idézetek hangzanak el többek közt a Keresztapa című filmből, Don Corleonétól is: „Olyan ajánlatot teszek neki, amit nem tud visszautasítani.” Szerencsére a kimondott szót itt nem követik tettek.
Opera al Dente – Bécs
A kulináris élvezetek egykor nem zárták ki, hogy az emberek közben operát hallgassanak. A szokás visszatérni látszik. Az Opera al Dente produkcióit, amelyek egyesítik a rokokó finom báját az olasz konyha rafinált ízeivel, a belváros legelegánsabb palotáiban – a Palais Eschenbachban és a Palais Ferstlben – mutatják be. A publikum jelmezben ül az asztaloknál, és az előétel és a desszert felszolgálása között Verdi-, Mozart- és Puccini-áriák csendülnek fel, élőben.
Este Drakulával – Bréma
A vacsoraszínház szinte mindenütt a világon hordoz valamit az illető nemzet karakteréből. A németországi Brémában például a Vacsora Drakula gróffal című előadást a városháza középkori hangulatú pincevendéglőjében borzongja végig a közönség. Az asztalon a vámpírok kedvenc eledelei, vörös húsok és szószok, amelyek mellől nem hiányozhat a párolt vörös káposzta sem. A vérfarkasok, démonok és egyéb szerzetek a fogások szüneteiben settenkednek elő, és mutatják be hideglelős darabjukat. Belépés kizárólag témához illő jelmezben.
A dizőz halála – Budapest
A vacsoraszínházak ötlete szinte végiggyűrűzött Európán. Az angolok után a németek, majd a franciák és az olaszok következtek, végül egy talján vállalkozó gondolt egy nagyot, és Magyarországon is meghonosította a műfajt. Ma már franchise jelleggel Budapesten is működik a Gyilkosság a Vacsorán nevű produkció. Szilveszterkor a budapesti Orfeumban volt látható A dizőz halála című előadásuk. Mivel az éjszakai mulató sejtelmes miliőjéhez inkább a sanzonbetétek és a táncos kabaréjelenetek illenek, a darab nem annyira a logikát próbára tevő interaktív nyomozásra helyezi a hangsúlyt, hanem ezekre.
A krimit – mert a kedélyborzolás itt sem maradhat el – olyan örökzöld sanzonok tarkítják, mint a Rózsalevél, Az egyiknek sikerül, a másiknak nem vagy a Holnap, ki tudja, holnap látsz-e még? A főszerepet tehetséges fiatal színésznőnk, Tornyi Ildikó játssza. Az ínycsiklandozó vacsora fogásai: hortobágyi húsos palacsinta, sütőtökkrémleves, provence-i csirkemell rizzsel, vaníliás-szilvás kocka.
A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:
- Ne nézzenek baleknak, de ne legyek szélhámos se!
- Evés és műélvezet
- Kiket keresnek a férfiak negyven fölött?
- Ne féljünk a naptártól!
- 1956 forradalmából a filmvilágba
- Halmozottan fogyatékos gyermekek
- Anya főz
- Dr. Vekerdy Tamás rovata
Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!
