„A metró veszélyes üzem, emiatt olyan magas biztonsági szintje van, mint egy repülőnek – mondja Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke. – Ha valami baj történik menet közben, a metróról nem menekülhetünk, ahogy a repülőgépről sem. Bezárva ülünk egy szűk acélcsőben, és egyedül a vezető intézkedéseitől függ az életünk.”
Jól hangzik, különösen annak fényében, hogy 2012 elején gyors egymásutánban többször megállt a forgalom – előbb a 2-es, aztán a 3-as metró vonalán –, mert az utasok füstöt tapasztaltak. A tűzoltóság mindkét alkalommal kiszállt a helyszínre. Szerencsére eddig egyszer sem történt nagyobb baj, de a naponta metróval utazók joggal aggódnak: mi van, ha egyszer tényleg kigyullad a metró? Nem lesz-e ebből tömegkatasztrófa?
Csak semmi pánik!
„A legfontosabb ilyen esetben, hogy ne essünk pánikba! – figyelmeztet a szakember. – Két megálló közt maximum egy perc a menetidő, úgyhogy a következő állomáson gyorsan kiszállhatunk, ha tűz van. Régebben voltak olyan vészfékek is, amiket az utasok kezelhettek, de leszerelték őket, nehogy valaki pánikba esve meghúzza, és ezzel bezárja a szerelvényt az alagútba, ahonnan sokkal nehezebb a mentés, mint az állomáson. Most vészfékek helyett vészjelzők vannak, minden vagonban négy. Ha bármi bajt – tüzet, füstöt – észlelünk, minél előbb jelezzük a metróvezetőnek, két okból is: egyrészt, hogy gyorsíthasson, és hamarabb a következő állomásra érjünk, másrészt hogy minél előbb értesíthesse a diszpécsert, aki hívja a mentőket és tűzoltókat, ha szükséges.”
A metróvonalak nagyon magas biztonsági előírásoknak felelnek meg: a 2-es metró alagútjában végig automatikus tűzoltórendszereket, míg az állomásokon nagy teljesítményű füstelszívókat építettek ki. A szakemberek szerint a 2-es vonal berendezései megfelelnek napjaink legkorszerűbb biztonsági előírásainak, míg a 3-as a hetvenes évek szabványai szerinti legmagasabb fokot hozza (ami azért még mindig magasabb, mint egy átlagos autóbusz esetében). Minket persze az nyugtatna meg, ha baj esetén ki tudnánk szállni és gyalog menekülni ahelyett, hogy bezárva várunk a sorunkra; a 4-es metrónál állítólag már lesz az alagútban menekülőjárda is.
Ki a felelős?
A Nemzeti Közlekedési Hatóság, a tűzoltóság és a BKV szakemberei közösen vállalnak felelősséget a forgalomba engedett szerelvényekért, ők biztosítják, hogy nagyobb baj ne forduljon elő. „Mivel minden eshetőségre fel kell készülni, a tűzoltóság folyamatosan gyakorlatozik a metróban, hogy mindig minden szolgálatban levő tűzoltó tudja, mit kell tennie, ha mégis baj történik” – tette hozzá Dorner.
A BKV is elmondta a tutit
A BKV hivatalosan annyit mondott a Nők Lapja Cafénak, hogy van „eljárásrend” a menekítésre, sőt rendszeres időközönként gyakorlatoznak is a különleges esetekre. Tanácsként pedig azt kaptuk: kövessük a piktogramokat, amik a menekülési útvonalat mutatják az állomáson. Ha viszont a kocsiban ér minket a zűr, „csak a személyzet utasítása alapján szabad megkezdeni a vonat elhagyását – fogalmaznak –, erre azonban csak rendkívül kis eséllyel lehet szükség” – fogalmazott az illetékes, és reméljük, igaza lesz.
