A válasz: nem. Ha van otthon „Körösmenti ízek Szarvasi Házi Füstölt Vastagkolbász”, akkor azt már semmiképpen ne edd meg! Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály utasítása szerint ugyanis a terméket listeria monocytogenes fertőzés miatt ki kell vonni a forgalomból, és visszahívják azokat a termékeket is, melyek már a vásárlók kosarába kerültek.
Tulajdonképpen ez egy újabb fordulat a több uniós országot is érintő járvány ügyében, hiszen eddig a mirelit zöldségekben és zöldségkeverékekben található erőteljes fertőzésekről szóltak a híradások: márciusban jelent meg a Nébih figyelmeztetése, mely szerint a megbetegedések oka a gyorsfagyasztott kukorica lehet. Nyáron már lehetett tudni, hogy a járvány egy bajai üzemből indult pusztító útjára: a Greenyard gyártósorait ezért átmenetileg leállították, termékeiket pedig az egész kontinensről visszahívták – egyelőre felbecsülhetetlen mennyiségről van szó. A cég magyarországi készlete több ezer tonna volt, ebből kaptak a nagy áruházláncok, és egyelőre nem lehet kizárni azt sem, hogy éttermekbe, kifőzdékbe és menzákra is jutott a szennyezett mirelitből.
Felpörgött baktérium
A mostani járványt a listeria egy új, korábbinál ellenállóbb változata okozza – ez fertőzte meg a bajai feldolgozóüzem fagyasztott zöldségeit is. A szakemberek kiderítették, hogy ez a törzs több súlyos esetet okoz a járványok során, és problémásabb az eltüntetése vagy távoltartása is az élelmiszerekkel történő munka során az élelmiszeriparban – minderről a Nébih tájékoztatta a hvg.hu-t.
Egy tavasszal közzétett értékelés szerint 2015 és 2018 márciusa között Ausztriában, Dániában, Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban a listeria 32 embert fertőzött meg, közülük hatan meghaltak. Az áldozatok száma már emelkedett: július elején 47 megbetegedést és 9 halálesetet regisztráltak. A helyzet ugyan ijesztő, de nem reménytelen – segítünk felkészülni. Először is: mit kell tudni a fertőzésről?
1. Mivel is állunk szemben?
A Listeria monocytogenes egy baktérium, mely a liszteriózis nevű betegséget okozza. Természetes előfordulási helye a talaj, emellett a vízben, szennyvízben, növényeken is megtalálható, de jól be tudja magát fészkelni az emberek és az állatok (az utóbbiak közül leginkább a madarak és a kérődzők) bélcsatornájába is.
2. Nem eszünk földet – akkor mégis hogyan támad a baktérium?
Az állatok úgy fertőződhetnek meg, hogy listeriás földdel fertőzött takarmányt fogyasztanak, míg az emberi szervezetbe a szennyezett növényi élelmiszereken keresztül jut be a baktérium.
Kösz, inkább nem! (Profimedia)
3. Csendes társ és halálos ítélet is lehet
A jó immunrendszerrel rendelkező emberek – csakúgy, mint az állatok – tünetmentes hordozói lehetnek a baktériumnak, anélkül, hogy erről bármi fogalmuk is lenne. Vannak azonban, akiknek akár halálos fenyegetést is jelenthet a fertőzés. A veszélyeztetettek elsősorban:
- azok, akiknek le van gyengülve a szervezetük (például valamilyen betegség miatt)
- a csecsemők, akiknek még fejletlen vagy kevésbé ellenálló az immunrendszere
- a várandós nők (spontán vetélést, halvaszülést is okozhat, de megfertőzheti a méhet és a méhnyakat is)
- a hetvenévesnél idősebb korosztály.
4. Nem biztos, hogy azonnal rombolni kezd
A liszteriózis lappangási ideje bizonytalan. Az első tünetek általában egy héten belül jelentkeznek, de van, akinél már a megfertőződés utáni napon megmutatkoznak a jelek. A képet tovább árnyalják azok az esetek, ahol a lappangás több – akár három – hónapig is eltartott.
5. Mit éreznek a fertőzöttek?
Az első tünetek annyira általánosak, hogy nehéz megkülönböztetni azokat más betegségektől, például:
a gyomor és bélrendszeri fertőzésektől, mert a listeria hányáshoz és hasmenéshez vezethet, csakúgy, mint egy egyszerű ételmérgezés,
az influenzától – ez a baktérium is fejfájást, enyhe lázat, izomfájdalmat okozhat.
Súlyos esetben azonban a listeria nemcsak tüneteket, hanem komoly szövődményeket is produkál:
- agyhártyagyulladás
- szepszis
- endocarditis
6. Nem csak a hírekben szereplő termékekkel kell vigyázni
Eddig a mirelit zöldségek és a kolbász „buktak le” listeria ügyben, de a baktérium minden hűtött élelmiszerben elszaporodhat, ha azokat több mint öt napig tároljuk a hűtőszekrényben (különösen akkor, ha a fridzsider hőmérséklete meghaladja a plusz négy fokot – már az is veszélyes, ha ez csak időnként történik meg). Így nem árt odafigyelni ezekre az élelmiszerekre sem:
- nyers tej és az ebből készített lágysajtok (ilyen a camembert, brie és a feta is)
- nyers húskészítmények, szárnyasok, halak
- füstölt termékek
- friss zöldségek, saláták
7. A hűtő melegágya lehet a fertőzésnek
A fridzsider takarítását nem szabad elhanyagolni, mert a baktérium nem csak az itt tárolt élelmiszerekben, hanem a hűtő belsejében is képes burjánzani – például úgy, hogy megtapad a rácsokon.
8. Az ételhőmérő hatásos fegyver listeria ellen
A jó hír az, hogy ez a baktérium hő hatására elpusztul: ezt alapos sütéssel és főzéssel lehet elérni. A lényeg az, hogy az élelmiszerek belső hőmérsékletének legalább négy percen keresztül minimum 75 Celsius-fokosnak kell lennie: ez az érték ételhőmérővel könnyen ellenőrizhető.
9. Kiút a listeriából
Ha bebizonyosodik a fertőzés, akkor antibiotikumos kúrára van szükség. A gyógyulási esélyek időben megkezdett kezelés esetében jók, ilyenkor nyom nélkül fel lehet épülni a megbetegedésből.
Forrás: Prof. Dr. Dézsi Csaba András: Hűtőbarát Listeria
Fertőzött vagy sem? Kideríthető!
Hogy valaki lisztériafertőzött-e, azt mikrobiológiai vizsgálatokkal lehet megállapítani – például a vér vagy az agy-gerincvelői folyadék bakteriológiai tenyésztése és mikroszkópos elemzése útján. Az elmúlt időszak eseményeinek hatására azonban megnőtt az igény az esetlegesen jelenlévő baktériumok kimutatására is. A Listeria monocytogenes szűrését így el lehet végezni olyan mintákból is, melyekben a baktérium jelenléte – tünetek hiányában – még nem bizonyítja a megbetegedés tényét.
Hogyan történik a vizsgálat? Baktériumtenyésztéssel, melyhez széklet- vagy hüvelymintára van szükség.
Kik kérhetik? Szűrővizsgálatot tünetek nélkül is kérhetnek azok, akik kíváncsiak, hordozzák-e a baktériumot. A baktérium jelenléte önmagában nem jelent megbetegedést. Akiknél fontos információ lehet maga a hordozás is: a gyermeket váró kismamák. Tünetes esetben a klinikus orvoshoz kell menni, aki a speciális mintavételezést elvégzi, ha ez szükséges!
Mikorra várható eredmény? 10 munkanapon belül.
Mennyibe kerül a szűrés? Magyarország legnagyobb labordiagnosztikai cégénél például 8000 forintba – a vizsgálat kizárólag térítés ellenében vehető igénybe.
Mit tegyek, ha pozitív a mintám? Ha a szűrés kimutatja a baktérium jelenlétét, akkor javasolt orvoshoz fordulni – a további tennivalókat a szakember fogja meghatározni.
Fontos figyelmeztetés: ha valaki a betegség tüneteit észleli magán, feltétlenül keresse fel az orvosát, enélkül ne várjon a laboratóriumi vizsgálatok eredményére!
Nem mindenki fertőzött, aki evett a termékekből
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha évek óta nagy mennyiségű fertőzött termék van a forgalomban, akkor miért „csak” ennyi megbetegedés és haláleset történt. Egyrészt megfelelő hőkezeléssel (sütés, főzés) az élelmiszerekben lévő baktériumok elpusztulnak, egészségügyi kockázatot, csak a nem kellően hőkezelt, vagy hosszabb ideig hűtőben tárolt termékek fogyasztása jelent. Másrészt a betegség kialakulásához az arra fogékony (már fentebb említett) szervezetre is szükség van. Nem kell tehát megváltoztatni főzési szokásainkat, ha eddig rendszeresen kerültek az asztalra mirelit zöldségből készült levesek, főzelékek, köretek, saláták és egyéb ételek. Egyrészt, eddig csak egy üzem esetében bizonyított a fertőzés, másrészt, körültekintéssel megelőzhető a baj. A Nébih ajánlása szerint a gyorsfagyasztott termékeket legalább 2-3 percig kell főzni, minimum 75 fokon ahhoz, hogy ne okozzanak listeriafertőzést.
Halott nyulak és káposztasaláta – A listeria krónikája
· 1926: megszületik Listeria monocytogenes első leírás, E.G.D.Murray a fiatal nyulak hirtelen kimúlását vizsgálja, amikor azonosítja a baktériumot.
· 1920-as évek: megjelennek az első klinikai leírások az emberi és állati listeriafertőzésekről
· 1940: a Murray által még Bacterium monocytogenes néven hivatkozott kórokozó megkapja mai elnevezését
· 1952: az NDK-ban felismerik, hogy ez a baktérium lehet az újszülöttkori szepszis és meningitisz kialakulásának
· 1981: rájönnek, hogy a baktérium ételfertőzések okozója lehet. A skóciai Halifax városában járvány tört ki, melyben 41 ember beteg lett, 18 pedig meghalt. Kiderült, hogy a tragédiához egy káposztasaláta vezetett: az alapanyagul szolgáló zöldséget előzőleg olyan juh ürülékkel trágyázták, mely Listeria monocytogenesszel fertőzött volt.
