A kozmetikumok mellékhatásainak vizsgálatához általában háromféle kísérleti módszert alkalmaznak. Az LD-50-teszt azt méri, hogy a szer mekkora adagjától pusztulnak el a kísérleti állatok, egerek, patkányok fele. Így tesztelik például a rúzsokat is.
Azt, hogy egy sampon, hajlakk, szempillafesték irritálja-e a szemet, úgy ellenőrzik, hogy kalodába zárt, mesterségesen éberen tartott nyúl szemébe csöpögtetik az anyagot napokon keresztül; az állat természetesen előbb-utóbb megvakul. A dezodorokat, arckrémeket emlősállatok leborotvált testfelületére kenik, közben figyelik, mennyire pirosodik, duzzad a bőr, kialakul-e gyulladás, rákosodás: sajnos ezeket az eljárásokat még nem tiltották be, annak ellenére sem, hogy ma már rengeteg alternatív, tudományosan elismert tesztelési módszer áll rendelkezésünkre és a legtöbb esetben gyakorlatilag nem lenne szükség ártatlan állatok kínzására.
Mégis évente többmillió állat pusztul el iszonyú kínok között, csak hogy tartósabb legyen a rúzsod, vízállóbb a szempillafestéked vagy illatosabb a parfümöd!
Természetesen a készítményeket tesztelni kell, különben nem is lehetne forgalomba hozni őket; ezt szigorú törvények írják elő. Nincs olyan radikális állatvédő, aki azt mondaná, hogy semmit ne teszteljünk, de ha az állatkísérletek helyettesíthetők más, ugyanolyan hatékony, alternatív tesztelési eljárással, akkor miért nem lehet betiltani az élő állatok kínzását ?
Az alternatív kísérleti módszereket ugyanolyan szigorú előírások szabályozzák, mint az állatkísérleteket. Hatékonyságukat ellenőrzik, bevizsgálják, és határozatot hoznak róla, milyen téren ismerik el, milyen területeken lehet bevezetni, milyen módon helyettesíthetik vele az élő állatokon való kísérletezést. Ha tehát egy terméket nem állatokon teszteltek, hanem más, engedélyezett módszerekkel, az pontosan ugyanolyan biztonságos, mint az állatkísérletekkel tesztelt termék. Ráadásul a legtöbb kísérletre, amit állatokon végeznek, még csak azt sem foghatjuk rá, hogy, úgymond, “jó célt szolgál”, vagyis betegségek kutatására és gyógymódok, gyógyszerek fejlesztésére alkalmazzák.
 |
Állatkölyköket vakítanak, süketítenek meg, hogy megnézzék, hogyan viselkednek majd felnőtt korukban, ha külvilági ingerek nélkül nőnek fel; második fejet műtenek egy kutyára, hogy lássák, vajon mi fog történni; középkorinak beillő kínzóeszközzel nyújtanak négyfelé állatokat, hogy vajon mikor repednek szét a csontjaik; mesterségesen elgyengítik macskák gerincoszlopát, hogy megnézzék, vajon tudnak-e mozogni két lábbal vonszolva magukat; elektromos csatlakozókat műtenek állatok agyába, hogy stimulálják a működését – és ez csak néhány példa.
Mit tehetünk mi? Amit pedig Te megtehetsz: válassz olyan terméket, amelyet nem teszteltek állatokon. Külföldön ezt “cruelty free” vagy “not tested on animals” címke jelzi, és már itthon is kapható több, kifejezetten állat- és környezetbarát termékcsalád. Ezeket nemcsak, hogy nem tesztelik állatokon, de legtöbbjük nem is tartalmaz állati eredetű anyagokat. Több nagy, állatokon kísérletező cég a nyugati országokban évek óta bojkott alatt van; gyakorlatilag Kelet-Európából élnek; a mi tudatlanságunkból és alulinformáltságunkból tartják még mindig fent magukat, fittyet hányva számos nagy környezetvédő szervezet tiltakozásának! Vannak azonban olyan multik, melyek az állatvédők nyomásának engedve beszüntették állatkísérleteiket, tehát a harc nem hiábavaló.
A Zöld Magazin bővebb cikke a témával kapcsolatban
