És persze lett is, csak aztán nem bírtuk megállni, hogy szépséges kis pofázmányába ne rondítsunk egy-két “elizélt palotával”, természetesen csakis praktikus és kényelmi szempontokat figyelembe véve.
 |
A Budapesti Történeti Múzeum rendezésében a Millenniumi Földalatti állomásai olyan rendhagyó kiállításnak adnak otthont, melyen közel száz tabló, ötszáz fénykép és építészeti terv beszél Pest világvárossá alakulásáról. A földalattizás egyébként is majdnem mindig tartogat az utazás izgalmain (igen, igen, izgalmain, BKV-ellenőr, ilyesmi) túli élvezetet. Az elmúlt egy évben a XX. századon ujjlenyomatot hagyó relikviák között bolyongva várhattuk, míg befut a peronra a sárga metró, mostantól pedig a Pest-formáló, a város arculatát meghatározó épületcsodák rövidítik a várakozás perceit. Ráadásul a kiállítás rendezői olyan épületeket és utakat választottak, melyek a földalatti egyes megállóinak közelében találhatók, így ha valakinek kedve támadna közelről is szemügyre venni azt, amit már százezerszer látott vagy láthatott volna, de valahogy mindig csak elment mellette, esetleg annyira emlékszik, hogy nagy, meg hogy szép, meg hogy az oszlopok, és persze épp nincs a nyakában a lába, akkor egy röpke néhány perces sétával odavarázsolhatja magát a valóságos helyszínre.
Ki tud többet aaa, ja nem, (Buda)Pestről? Mi, vagy inkább ki az? 1865 óta ácsorog a Vörösmarty tér szomszédságában, és romantikáját Feszl Frigyes a Kelet mesés ízeivel fűszerezte. Ez könnyű lesz: melyik az a szecessziós plasztikákkal, Róth Miksa üvegmozaikjaival felcicomázott épület, melynek létrejöttét az Árpád-szobor alól gejzírként percenként 528 liter 74 fokos gyógyvizet köpő artézi kút provokálta? Mondtam, hogy könnyű lesz. A megfejtéseket a földalatti 11 állomásának 22 megállójában olvashatjátok. A nyeremény: legrosszabb esetben virtuális séta a Nagykörúton, az Andrássy úton, a Bazilika, az Opera, az Állatkert, a régi Műcsarnok vagy az Erzsébet nőiskola… stb. igazi palotái között.
Helyszín: Millenniumi Földalatti (Vörösmarty tér-Mexikói út), egész évben.
