Mary Ellis a háború elején lett a légi szállítási kisegítő szolgálat, az Air Transport Auxiliary tagja. A BBC felhívására jelentkezett, amelyben női pilótákat toboroztak. A repülés igen népszerű volt a két világháború között a szigetországban, Mary Ellis is kiskorától rajongott érte.
Végül hetvenhatféle típusú gépen repült a világháború idején, az általa leszállított gépekből hozzávetőleg négyszáz Spitfire volt. A századik születésnapja alkalmából tartott meglepetéspartin azt mondta, mindig is ez a vadászrepülő volt a legkedvesebb gépe. Az ünnepségen is repült, a Spitfire egy kétüléses változatában vitték fel. Egy korábbi interjúban azt mondta, a frontvonalra érkezve előfordult, hogy a férfiak nem hitték el, ki volt a pilóta. Csak a gépet átkutatva fogadták el a tényt, hogy valóban ő volt a kormánynál.
Mary Ellis a háború után, 1950-ben Wight szigetére költözött, a Sandown repülőtér igazgatója lett. 1961-ben férjhez ment egy pilótához. A szigeten, a repülőtér kifutópályája közelében lévő otthonában hunyt el kedden.
A légi szállítási kisegítő szolgálatban összesen 166 nő repült, hamar rájuk ragadt az Atagirls elnevezés. Az ATA pilótái közül 174-en vesztették életüket a világháborúban a gépeket szállítva, köztük 15 nő. (MTI)