Információink szerint megszületett a döntés, a kormány nem várta ki a hónap végéig adott határidőt, vélhetően ma előrukkol a tárgyalások során kidolgozott tervezettel. Ennek értelmében valószínű, hogy idén 30 milliárdot oszt szét az ágazati bérrendezésre: ezt az orvosok egységesen kapják, míg a szakdolgozók differenciáltan, de úgy tudjuk, az alapellátásban dolgozók, vagyis a háziorvosok sem maradnak majd ki. A tárgyalófelek alapkövetelése a hosszú távú megoldás volt, vagyis nem tűzoltást kértek, hanem két-három éven belül rendezni az egészségügyben dolgozók helyzetét, megakadályozni az egyre kritikusabb elvándorlást. Információink szerint idén 70 ezer forint többletre számíthat mintegy 18 ezer szakrendelésben, kórházakban dolgozó orvos, és nettó 6–21 ezer forintra valamennyi szakdolgozó. A bejelentés lényege azonban a helyzetrendezés, vagyis ha minden az egyeztetések szerint alakul, két-három éven belül már nem lesz okuk itt hagyniuk az orvosoknak a magyar egészségügyet.
Kétszázezer a kezdőknek
A kényszer nagy úr: összesen 2500 egészségügyi dolgozó helyezte ugyanis letétbe felmondólevelét, s mondta azt: ha nem jutnak eredményre a tárgyalások, azonnal felállnak és otthagyják a munkahelyüket, egyszerre ennyien lépnek ki azonnal, ezzel lényegében működésképtelenné téve a rendszert, megbénítva az ellátást. A Magyar Rezidens Szövetség még tavaly május végén indította el akcióját, az orvosok múlt év végéig helyezhették „letétbe” felmondóleveleiket annak érdekében, hogy a kormányzat mielőbb tegyen érdemi lépéseket az ágazatban dolgozók anyagi és munkakörülményeinek javítása érdekében. A cél az volt, hogy az orvosok átlagbére érje el a nemzetgazdasági átlagbér háromszorosát, a kezdő orvosoknak nettó kétszázezer, a szakorvosoknak nettó háromszáznyolcvanezer forintos bért, illetve a teljes orvostársadalom számára lépcsőzetes béremelést kértek.
Nincs szabály, mit lehet és mit nem
Papp Magor, a szövetség elnöke ugyan a döntésről nem nyilatkozhat, de ő bízik abban, hogy az általuk vázolt litvániai modell léphet nálunk is életbe, itt kicsit nagyobb léptékű fejlesztésekkel.
„Éves szinten 20-30 százalék közötti bérfejlesztéssel néhány éven belül elérhető, hogy itthon is vonzó legyen az orvosi pálya. A bérrendezés várhatóan egy bértábla alapján történhet, ahol pontosan figyelembe veszik a végzettséget, a szakvizsgákat és tudományos munkát, s ez alapján lenne egy bérminimum. Emellett átlátható bérszámfejtés, ami azt jelenti, hogy a dolgozók pontosan látják, hogyan számolták el a túlmunkát, ügyeleti díjat és milyen pótlékokat kaptak. Ezen kívül pedig a szakmai fejlődés lehetősége” – mondja Papp Magor, aki szerint a béreken kívül ma épp a szakképzés minőségének biztosítása hiánya űzi el a kollégákat az országból. „Ma nem létezik minőségbiztosítás, vagyis olyan előírások, amelyek megszabnák, hogy egy orvostanhallgatónak, rezidensnek, szakorvosjelöltnek biztosítva legyen a megfelelő gyakorlata. Emiatt ma egyes helyeken, főleg presztízsintézményekben szinte semmit nem engednek a »jelölteknek«, míg máshol akár sokkal nagyobb feladatokat is rájuk testálnak, mint ami a tudásuk, tapasztalatuk alapján rájuk bízható.
Ezt a képet rendezheti egy olyan feltételrendszer, ami pontosan meghatározza, milyen tapasztalatokat, konkrét gyakorlatokat kell megszerezni a »készülési idő« alatt egy orvosnak, mire önálló munkára alkalmas minősítést szerez” – mondja a vezető.
