Jenny McCarthy (nov. 1.)
A gömbölyded idomokkal rendező szöszi színészi karrierjét eleven és néha búja személyiségére próbálta építeni, de csak mérsékelt sikereket ért el. Mielőtt a szórakoztatóiparba lépett volna, mint Playboy-nyuszi, ápolónak tanult a Southern Illinois Egyetemen. A második évben bukdácsolva rájött, hogy a modellkedés sokkal jövedelmezőbb lenne, ezért otthagyta az iskolát.
Testét azonban túl érzékinek találták ahhoz, hogy „simán” modellkedjen, így 1993-ban egy szép napon beviharzott a Playboy irodába, s pár hónap múlva már Miss Októberként díszelgett az újság kihajtható poszterén. Az év Playmate-je lett, de Hollywoodba nem tudott betörni, egészen addig, míg barátja/menedzsere összehozott neki egy társkereső-műsort az MTV-n.
A zenecsatorna többet látott a lányban, ezért még egy szórakoztató műsort is csináltak neki, bár ez nem sokáig élt – akárcsak a Jenny McCarthy Show az NBC-n. 1995-ben kapott először egy kisebb szerepet a Things to do in Denver when You’re dead-ben, nagyobb szerepben pedig Tom Arnold oldalán volt látható a The Stupidsban.
k.d. lang (nov. 2.)
 |
Kathryn Dawn Lang 1961-ben született a kanadai Consortban. Serdülőként már kiválóan játszott a gitáron és a zongorán, az iskolát befejezvén pedig úgy döntött, hogy fellépőként keresi kenyerét. Először klasszikus és avant garde zenét játszott, majd a country-éneklés mellett voksolt – a stílus mellett, amit korábban lenézett. Első albuma a Truly western experience volt, amin a countryt egy más nézetből közelítette meg. Nagy kiadónál azonban csak következő lemeze, az Angel with a lariat jelent meg, amelyet a kritikusok igencsak kedvezően fogadták, de több rádióállomás nem játszotta, valószínűleg a hölgy rövid haja, vegetáriánussága, és bizonytalan szexualitása miatt. 1992-ben vallotta be egy újságban leszbikusságát, ennek ellenére (vagy éppen ezért?) egyre nagyobb népszerűségre tett szert, sőt Constant Craving című daláért egy Grammyt vihetett haza. Még ugyanebben az évben bebizonyította színészi képességeit a Salmonberries című kis költségvetésű filmben. Legutoljára 1993-ban hallatott magáról igazán, amikor az Even cowgirls get the blues-hoz ő szolgáltatta a filmzenét. Azóta több albuma is megjelent, de olyan mértékű sikereket, mint anno már nem tudott elérni.
