Elõzzük meg a székrekedést!

Főleg ilyenkor, de megelőzés céljából is érdemes megfogadnunk a következő tanácsokat:

 • Adjunk a gyermeknek bőséges folyadékot az egész nap folyamán. Ez lehetőleg tiszta víz, vagy növényi rostokban gazdag gyümölcslé legyen.

• Teljeskiőrlésű gabonafélékből készült kenyeret, péksüteményeket fogyasszunk. Ezeknek a termékeknek magas a növényi rost tartalma. Vigyázat! Az élelmiszerüzletekben kapható „barna” kenyerek nagy része nem teljeskiőrlésű, csupán kávéval, cikóriával festett. Ha az otthoni kenyérsütést választjuk, nagyban megkönnyíti munkánkat, ha beszerzünk egy – ma már elfogadható áron kapható – kenyérsütő gépet.

• Tegyük lehetővé gyermekünknek, hogy mindennap bőségesen fogyaszthasson friss gyümölcsöt és zöldséget. Székrekedés esetén különösen ajánlott a szőlő, alma, cseresznye, eper, őszibarack, szilva, vízbe áztatott aszalt szilva fogyasztása.

• Kerüljük az „összehúzó”, rostban szegény élelmiszerek fogyasztását. Ilyennek számít a nem finomlisztből készült kétszersült, fehér kenyér, tésztaféle, valamint a tojást és a birsalmasajt.

• Tegyük lehetővé gyermekünknek a rendszeres testmozgást, mégpedig a friss levegőn. 

•  Próbáljuk napi rendszeres székletürítésre szoktatni kicsinyünket. Erőltetni természetesen nem szabad a dolgot, mert az is árt, ha túlzott jelentőséget tulajdonítunk az ürítés alapjában véve természetes folyamatának.






Hányszor is legyen tele az a bugyor?
 
A csecsemő egészségi állapotáról sokat elárul a széklete, ám a szülők gyakran ok nélkül aggódnak. Az első évben többször változik a széklet színe, szaga, állaga és gyakorisága. Ha valamilyen probléma adódik, elsősorban ezekről az adatokról kell beszámolnunk a gyermekorvosnak.

Mindezek szorosan összefüggenek a baba táplálkozásával. Egy-egy új étel bevezetésekor változhat az addig megszokott rend. Már csak azért is, mert az emésztőrendszer csak egyéves korra fejlődik ki teljesen.

Az anyatejes csecsemő széklete aranysárga, képlékeny, savanyú szagú. Akár naponta ötször is tele lehet a bugyor, mert minden szopás után kakilhat, de az is előfordulhat, hogy napokig nincs széklete, mert az anyatej teljes egészében felszívódik. Mindkét véglet normális, ezért segítő szándéktól vezérelve se alkalmazzunk “hashajtó eljárásokat”, például hőmérőzést, beöntést. Ezekkel csak megzavarjuk a székletürítés természetes működését.





A tápszeres babák széklete szilárdabb állagú, világosabb és erősebb szagú. A gyümölcsök, főzelékek bevezetésével tovább változik a színe: sötétebb és szilárdabb lesz. Nem jelent székrekedést a bogyós kaka sem, ha nem viseli meg a babát. Tápszeres, gyümölccsel, zöldséggel is etetett babáknál már előfordulhat valódi székrekedés, aminek a hátterében rendszerint táplálási hiba áll.

Orvoshoz kell fordulni akkor is, ha a széklet vizes, nyálkás, habos, zsírosan csillogó, kellemetlen, szokatlan szagú – akármivel tápláljuk is a babát. Ezek a tünetek valamilyen felszívódási zavarra, például lisztérzékenységre utalhatnak.