
Ennek egyik fő oka lehet, hogy csökkent a férfiak körében a dohányzók aránya. A cigarettázás 1920 után vált gyakorivá, csúcspontján a férfiak 80 százaléka dohányzott, és ezzel magyarázható, hogy az 1970-es években „tetőzött” a remélhető élethossz nemek közti eltérése. A nők körében később vált divattá a dohányzás, a tüdőrákos megbetegedések száma náluk még mindig emelkedik, míg a férfiaknál rohamosan csökken.
David Leon, a Londoni Egyetem professzora a BBC brit sajtóorgánumnak elmondta, hogy azon országokban, amelyekben rövid a várható élettartam – például Fekete-Afrikában –, a nemek között nincs nagy elhalálozási korkülönbség, mert a fertőző betegségek nem válogatnak férfiak és nők között. Az olyan országokban, ahol legyűrték a tömeges ragályt – így Kelet-Európa államaiban –, ugyanakkor nagy a várható élettartamok közötti eltérés. Az 1990-es években Oroszországban 13 esztendő volt a „korolló” – a nők remélhettek ennyivel hosszabb életet.