A stresszre érkező fizikai reakciók, vagyis a test válaszai lehetnek olyanok is, amelyek könnyen összetéveszthetőek más kórképekkel. A test produkálhat egészségügyi tüneteket is, amelyekről soha nem gondolnád, hogy a felgyülemlett belső feszültség okozza őket. Szerencsére a kialakult problémákat stresszmentesítő tippekkel lehet és érdemes is enyhíteni. Elmondjuk, hogyan jelezhet a tested, ha túl sok a stressz!
Elhízás. Főleg a hasi tájékon alakulhat ki kóros zsírpárna a stressz miatt, és ez jóval nagyobb egészségügyi kockázatot jelenthet, mint a test egyéb tájékán egyenletesen mutatkozó túlsúly. Az állandó szellemi feszültség a kortizol hormon szintjét emeli meg, és ez kedvez a hastájéki zsírlerakódásnak. A mozgás nemcsak az optimális testsúly elérésében segíthet, hanem a szorongás és a depresszió ellen is hatásos fegyver, mivel formába hoz, levezeti a feszültséget, és endorfint termel.
Tudtad, hogy létezik az úgynevezett pszichogén köhögés, amely utalhat stresszre? Ha az állandó rekedtségnél és múlni nem akaró köhécselésnél az orvos kizárta a lehetséges légúti vagy egyéb szervi okokat, érdemes a lelki tényezők irányában is vizsgálódni. A kimondatlan és konstans szorongás képes ezt a szokatlan tünetet is produkálni, főleg a múltban gyökerező, le nem zárt ügyek kapcsán.
„Kihullik a hajam tőle!” – fakadunk ki néha egy-egy megoldhatatlannak tűnő problémánál. Az általános frázis tapasztaláson alapul, mert a stresszhormonok olyan autoimmun jellegű betegséget is produkálhatnak, amelyben a hajtüszők gyengülnek, hajritkulást és -hullást idézve elő. A hajhagyma-erősítő pakolások mellett az A-, B- és H-vitamin kombinációja lehet a megoldás.
Egyre sűrűbb stresszhatás a potenciazavar, amely mindkét nemre jellemző. A pszichés problémáknak nem csak kognitív megnyilvánulásai lehetnek, és szervi okokon kívül az állandó feszültség libidógondokat ugyancsak okozhat. A szorongás és depresszió feloldását először szakember segítségével, ezzel együtt a partner empatikus és toleráns hozzáállásával lehet elérni.
Állatkísérletek bizonyították, hogy a stressz tovább rontotta az Alzheimer-kórban szenvedő alanyok állapotát. A stresszhormonok ugyanis negatívan befolyásolják az agyi elváltozásokat, az agysejtek roncsolása és pusztulása hamarabb megtörténik a kortizollal terhelt agyban. Olyan következtetéseket is levontak a kutatók, hogy a feszültség csökkentése potenciálisan lelassíthatja az elbutulással járó betegségek progresszióját. Minden olyan mentális tevékenység, amely fokozza az agysejtek építő jellegű működését, ellensúlyozza a pszichés problémákat is. Ilyen az olvasás, az élethosszig tartó, hobbiszintű tanulás, de akár a keresztrejtvényfejtés vagy a kertészkedés is.
Szponzorált tartalom
