Először is tisztázzuk: a törökméz nem autentikus török csemege, Törökországban és egyéb keleti országokban ugyan készítenek hasonló desszertet, de azt nem szódabikarbónával, hanem mandulával és szezámmaggal dúsítják.
A galériáért kattints a képre! |
Az is téved, aki azt hiszi, hogy az elkészítéséhez laboratóriumi körülményekre van szükség. A törökméz ugyanis nem más, mint egy megszilárdult szénsavas karamell. Az eredeti recept ugyan nem tartalmaz mézet, pont úgy, ahogy a búcsúban árult celofánozott édesség sem, de az íze sokkal jobb lesz, ha egy kevés méz is kerül a mágikus elegybe.
Hozzávalók egy közepes tepsihez:
• 2 dl cukor
• 3 evőkanál méz
• 1,5 teáskanál szódabikarbóna
A cukrot a mézzel együtt felforraljuk, és alacsony lángon egészen addig főzzük, ameddig aranybarna nem lesz. Figyelni kell ugyanis, nagyon hamar megég, és akkor keserű lesz. Olajjal kikenünk egy tepsit, abba kerül majd a törökméz. (Ezt mindenképpen végezzük el előre, ugyanis ha a forró mézes cukorba belekerül a szódabikarbóna, nagyjából 10 másodpercünk van arra, hogy a ragacsos forró szirup ne borítsa be az egész tűzhelyet.) Ha az olvadt cukor kellően karamellizálódott, szórjuk bele a szódabikarbónát, és keverjük el nagyon gyorsan. Figyelem, 2 másodpercünk lesz! Utána önteni kell, ugyanis a forrócukor elkezd pezsegni.
Fut a cucc |
Ezek után tegyük hideg helyre, majd ha megszilárdult, daraboljuk fel!
Tapasztalatok:
1. Csináljuk teflonedényben a törökmézet, hogy könnyebb legyen elmosogatni.
2. Nagyon forró, ezért a gyerekeket tartsuk távol a pulttól!
3. Ne cifrázzuk, mi próbáltuk beleönteni muffinformába, de egy hatalmas paca lett a vége.
4. Minél több mézet teszünk bele, annál finomabb lesz, és aki igazán ínyenc, az kipróbálja valamilyen különleges mézzel, például levendulával.
5. Nem bírja a tárolást, nagy melegben és párás helyen elolvad.