– Két év alatt ötször csalt meg. Legalábbis ennyi derült ki – magyarázza a lány. – Volt, hogy a kollégájával, máskor egy ismeretlennel a netről, és egyszer egy barátnőmmel. Mindegyik esetet rettenetes összeveszés, szakítás követte. Sírtam, ő is sírt, fogadkozott, én meg visszafogadtam. Aztán ő újra más ágyában ébredt. – És mit csináltál? – Mit csinálhattam volna? Visszafogadtam, mert szerettem. Ez a nem is olyan régi párbeszéd jutott eszembe, amikor a hűtlenségről írt cikkeinket olvastam. Elemezzük, boncolgatjuk a lélektanát, ki miért és hogyan, de mindig ide lyukadunk ki. Aki szeret még annyira, hogy a másik hiánya fájóbb, mint elviselni az önérzetén esett csorbát, az megbocsát. Ez előfordulhat egyszer, de akár rendszeresen is. A magyarországi statisztika szerint a párkapcsolatok nagy része átvészeli a megcsalás tényét – bár arról nem történt felmérés, hogy milyen áron. Mennyi benne a fájdalom, a megalkuvás? Ítélkezni felesleges, a tapasztalat azt mutatja, hogy az okos tanácsok is kárba vesznek, mindenki maga állítja fel a mércét, meddig tűri a hűtlenséget, hol jön el az a pillanat, amikor azt mondja: ennyi volt. Ebben a számunkban a hűtlenség témájához a pszichológusok mellett a megcsaltak és a megcsalók is hozzászólnak, tanulságos történetekkel.
Olvass bele a legfrissebb lapszámba!
Ha szeretnél előfizetni a magazinra, itt megteheted!
Facebook-oldalunkon is várjuk a hozzászólásaitokat a témához: www.facebook.com/pszichemagazin
