Harcosok étrendje: “Csak hat után egyél!”

Elég furcsa, hogy a különféle, fogyást célzó életmódtanácsok sokszor homlokegyenest ellenkező alapvetésekből indulnak ki. Logikánk azt sugallja, hogy két ellentétes elv nem vezethet eredményre, nem létezik, hogy a csokoládé például hol hizlal, hol nem, a sok víz ivása hol hasznos, hol nem, hogy futni reggel kell, de közben este is…
Pedig esetenként működhet két, látszólag egymásnak ellentmondó módszer is, hiszen egyrészt az anyagcsere, emésztés, fogyás folyamata személyes sajátosságokkal bír, vagyis ami az egyik embernél hat, az a másiknál nem és fordítva, másrészt mindenfajta táplálkozási szabály csak teljes életmódba illesztve értelmezhető, példának okáért nyugodtan ehet valaki krémest reggelire, ha utána minden délelőtt maratont fut.

Az azért mégiscsak őszintén megdöbbentett minden egészséges táplálkozással törődőt és fogyni vágyót, amikor azt tanácsolták neki, hogy napközben fogja vissza az étkezését, este viszont lakjon be jó alaposan a legfinomabb falatokkal – miközben egészen addig semmi mást nem hallott, mint hogy „hat után semmi evés!”.

Ösztönös ritmus?

Tény, hogy a harcosok étrendje ezt mondja. „Napközben az energiákat a napi teendőkre kell összpontosítani, ebben az időszakban testünk zsírt éget és méregtelenít, emésztőrendszerünk pedig pihen, ezért ilyenkor elegendő zöldség, gyümölcs, esetleg némi fehérje fogyasztása” – mondja Jilly Dávid, a téma élharcosa. Este viszont bele lehet húzni: jöhet a hús, a sajt, a kenyér, a tészta: egy komplett meleg menüt végigehetünk a módszer alapelvei szerint. Jilly Dávid így érvel: „A harcosok étrendjének alapja egy olyan napi ciklus, mely ellentmond ugyan az ismert diétáknak, de igazodik testünk természetes, ösztönös táplálkozási ritmusához. Az eredmény egész napon át tartó kirobbanó energia és koncentráltság lesz, eltűnik az ebéd utáni bágyadtság.”

Dávid elismeri, hogy enyhén szólva csodálkozva néznek rá, ha erről beszél. „Elsőre általában hülyének néznek, hiszen ez szembe megy azzal, amit az összes többi diéta és táplálkozástudományi trend sulykol, miközben minden eleme megindokolható tudományosan. Az ellenzők szerint azért kell reggelizni, mert éjszaka kiürül az energia a szervezetből, amit majd a reggeli pótol. Csakhogy a reggeliből még jó pár órán át nincs energia, az izmok építéséhez szükséges aminosavak is csak jóval később lesznek felhasználhatók. Éhgyomorra viszont olyan hormonális folyamatok indulnak be a szervezetben, amelyek energiát szabadítanak fel a zsírraktárakból, úgyhogy ez kimondottan termékeny állapot. A gyomor pedig nemhogy áll éjszaka, de egyenesen alvás közben a leghatékonyabb az emésztés.”

Jilly Dávid szerint a harcosok étrendje valójában nem is diéta, hanem életmód; „nem a fogyás a célja, de mellékhatásként megtörténik, ezért jellemzően azok esznek így, akik extra kilóktól szeretnének megszabadulni, hiszen a nappali órákban igen hatékonyan tünteti el magáról a zsírt a szervezet. Ilyenkor jönnek rá sokan, hogy csak azért jártak el ebédelni, mert jó volt csevegni a menzán a kollégákkal”.

Bizonyos szempontból jól hangzik a dolog, hiszen sokaknak okoz problémát az „este tilos enni” szabály: munka után, otthon, megnyugodva esik a legjobban az étel, arról nem beszélve, hogy a többség éhesen esik haza. Kérdés az is, hogy ha jól bevacsorázunk, vajon nem leszünk-e éhesebbek reggel? Elég lesz a gyümölcssaláta, amivel kihúzzuk nem is délig, de estig? Az egész napos „böjtölés” már nem túl vonzó.

Spagetti, fagyi és rántott hús

Horváth Örs az (egyik) élő példa rá, hogy van, akinek ez válik be. Beszélgetésünk délutánján például elmeséli, hogy összesen egy dzsúszt ivott reggel, és napközben egy kis zöldséget rágcsált. Igaz, a „beindító itala” elég gazdag: egy kiló almából préseli, és mint mondja, „zöldet vagy pirosat” készít: az almát spenóttal, gyömbérrel, esetleg petrezselyemmel, vagy a másik italhoz répával ízesíti. „Ebből lesz vagy egy fél liternyi, amivel el is vagyok délelőtt – mondja. – Utána napközben eszem még egy-két almát, kis mogyorót, diót, mandulát, ha hiányzik a rágás. De lehet enni egy doboz kefirt, vagy összevágni paradicsomot paprikával, mellé sok vizet inni. Amikor kezdtem, elég éhes voltam, de aztán átállt a tudatom.” A dolog értelme állítólag az, hogy a szervezet így húsz órán keresztül salaktalaníthat, méregteleníthet, és a nap végén tölti fel a készleteket, akkor viszont masszívan. „Vacsorára másfél-kétszer annyit eszem, mint egy átlagember. Bármit lehet: spagettit, fagyit, rántott húst vagy petrezselymes krumplit, máskor sonkát kenyérrel… semmit nem vonok meg magamtól.”

Örs második hónapja eszik a furcsa étrend szerint. 182 centijéhez most 104 kiló, de most nem is a gyors fogyás az elsődleges számára. „Ez nem az a diéta, amivel egy hónap alatt tíz kilót lehet fogyni, inkább a test átalakulása a cél. Néhány kilót csökkent a súlyom, de a fő, hogy a pocakom lejjebb ment, miközben izomból nem veszítettem, és kiváló az erőnlétem. Ebéd után nem fáradok el, produktív vagyok egész nap, és az ebéd kihagyásával még nyertem is egy órát.” Örs állítja, még az éjszakáját sem zavarja a bőséges vacsi: „Jól alszom, nem fekszi meg a gyomromat és a teltségérzés hamar elmúlik.”

A férfi elismeri, hogy nem feltétlenül tévednek azok a diéták sem, amelyek fordított tápanyagbevitelt javasolnak, de neki ez kényelmesebb. „Napközben meg tudom állni, hogy nem eszem, hiszen úgyis lefoglal más, viszont este, amikor a gyerekeknek vacsorát csinálok, már nehezebb.”

Kávé nélkül energikusan

Örs felesége, Vanda sem néz furcsán a férjére, amikor rántott hússal fogyózik. Ő is kipróbálta ezt az evési módszert, de talán kevésbé kitartóan. „Van olyan ismerősöm, aki 15 kilót fogyott így, úgyhogy tényleg van, akinél működik. Én magamon annyit tapasztaltam, hogy átrendeződött rajtam a zsírszövet, a hasam például laposabb lett, másképp áll rajtam a nadrág. A reggeli dzsúszt a munkahelyemre is beviszem, energiát ad egész napra, nem vagyok fáradt, nem fogy annyi kávé. Csak a hétvégék nehezek, ilyenkor kicsit módosítunk a dolgon: az ebéd a nagy étkezés, és akkor tényleg kihagyjuk a vacsorát.”

Prof. Halmy László, a Magyar Elhízástudományi Társaság  elnöke nem találja lehetetlennek, hogy a módszer működik: „A legnagyobb gond a szokásainkkal van. Többet és mást eszünk, mint kellene.
Tévhit, hogy sokat kell reggelizni, az »úgy reggelizzünk, mint egy király« elv már régen megbukott. Testünk tudja, mire van szüksége, és csak a rossz berögződések miatt érez már reggeltől éhséget. Az jó, ha egy étrend figyelembe veszi a szervezet napszakos ritmusát, mert ez a táplálék könnyebb feldolgozását biztosítja az éjszakai órákban, és így az emésztés kevésbé terheli meg a szervezetet.”