Írtunk már lepukkant kiadó szobákról, és összeszedtük a diákoknak szánt legolcsóbb albérleteket is. A szezon ugyanis megkezdődött, rengeteg diák keres egyetemek környékén megfizethető, takaros kislakásokat. Ha van egy felesleges szobád vagy nagymamától örökölt garzonod, talán már eszedbe jutott, hogy kiadással “csinálj pénzt” belőle. Sokan azonban félnek ettől, mások abban bíznak, hogy egy ismerőssel (ismerős ismerősével) nem lesz gond. De még több kockázatot küszöbölhetünk ki, ha ügyesen szerződünk.
Az eltűnt ajtó
Nem egy történetet hallottunk már haveri alapon, szerződés nélkül kiadott lakásokról, aztán arról, hogy a haverság gyorsan elmúlt, amikor a bérlőnek elfogyott a pénze, ezért lelépett. Vagy amikor a tulajdonos bagótól sárguló falakkal, összekarcolt parkettával vagy házi kedvenc által körbepisilt padlószőnyeggel kapta vissza lakását.
De talán annak a küzdősportoktató férfinak a kálváriája is ismerős lehet, aki egy négytagú családnak adta ki békásmegyeri lakását, kötöttek szerződést is (igaz, nem közjegyző előtt), de amikor valamiért gyanús lett bérlője, a tulaj felmondta az albérletet. Hiába kérte, a család a lakásból nem volt hajlandó elmenni, ráadásul az albérlő által fifikásan megfogalmazott szerződés is őket védte. Amikor pedig a bérlők sokadik távozásra való felszólítása után a tulajdonos tehetetlenségében leemelte a lakás bejárati ajtaját, a bérlő rendőrökkel vitette őt el. Végül csak több hónap után, tanulságos történetét a médiában megszellőztetve tudta kirakni a családot lakásából.
Aki közjegyző előtt köti, nyugodtabban alhat
A legtöbb probléma abból adódik, hogy a nem fizető bérlőtől nehéz megszabadulni, hiszen amikor beköltözik, egyből “birtokvédelmi joga” keletkezik. Ha pedig a tulajdonos önhatalmúlag akar fellépni ellene, az történhet vele, mint a küzdősportoktatóval.
Persze jó, ha a tulajdonos egy ügyvéd előtt hosszabb, határozott időre köt – magánokiratnak minősülő (!) – szerződést, mert így az időtartam lejártával a szerződés automatikusan megszűnik. Ez viszont még mindig csak félmegoldás, hiszen ha a bérlő mégsem akarna kiköltözni (bár jogilag birtokháborítást követ el), még mindig csak egy hosszan tartó pereskedés veszi kezdetét.
Ezért a legjobb, ám költségesebb megoldás (egy 50 ezer forintos bérleménynél egyszeri, kb. 25 000 Ft körüli összeg), ha a bérleti szerződést közjegyző előtt kötjük. Már csak azért is, mert ha később vita lenne az önkényes lakásban maradás miatt, a szerződés a bérlő birtokvédelmi jogát zárhatja ki, és mivel így az közokiratnak minősül, pereskedés nélkül lehet kilakoltatni őt nem fizetés esetén.
Az Albérlet.hu weboldalon angol és magyar nyelven is találunk letölthető bérleti szerződést, havi elszámolási és lakásleltár-jegyzőkönyvhöz nyomtatványt is.
Azonban szerződés ide vagy oda, azt is tudni kell, ha a bérlővel kiskorú gyerek lakik, a jogszabályok szerint addig nem lehet kilakoltatni a bérlő családot, amíg a kiskorút nem sikerül biztonságosan elhelyezni.
A kaució téríti meg a károkat
A kaució visszafizetése körül is gyakran vannak gubancok. A szerződést általában kéthavi kaucióval kötik meg, de érdemes azt is beleírni, hogy a kaució összege nem lakható le. Arra szolgál, hogy a szerződés megszűnésekor a tulajdonos a lakásban esetlegesen keletkező károkat megjavíttassa, vagy a rezsitartozást fedezze belőle. Ha viszont a bérleti idő letelte után a bérlő a lakást az eredeti állapotában, tisztán, akár frissen festve, nullás számlák bemutatásával adja vissza a tulajdonosnak, akkor a kaució teljes összegét vissza kell adnia a bérlőnek.
Érdemes mindent lefotózni
Átadás előtt mindenképp közösen érdemes ellenőrizni a lakásban a burkolólapok, ajtók, ablakok, csaptelepek, zárak, redőnyök és a bútorok állapotát. Sőt beköltözés előtt jobb, ha lefotózzuk a berendezési tárgyakat és a mérőóraállásokat. A szerződésbe egyébként is érdemes minél több hivatalos okmány alapján kiállított adatot beírni a bérlőről, így ha véletlenül lába kelne a lakásból egy bútornak vagy műszaki cikknek, ez alapján tehetünk rendőrségi feljelentést.
Együtt ellenőrizzük az óraállást!
Sokan a szerződéskötéskor a bérlő nevére írják a közüzemi szolgáltatóknál a számlát, feltételezve, hogy így a későbbi esetleges közüzemi tartozások nem őket fogják majd terhelni. Ennek viszont akkor van kockázata, ha a bérlőnk fizetés nélkül távozik, maga után hagyva a tartozást, mi pedig a nevünkre akarjuk visszaíratni a mérőórákat, de nem tehetjük, mert nincs lemondó nyilatkozunk a bérlőtől. És a kör ördögi, mert az órákat csak akkor kapjuk vissza, ha kifizetjük a keletkezett tartozást…
Ezért még mindig érdemesebb minden hónapban leolvasni a villany-, víz-, gázóráról a fogyasztást, az óraállás szerint elszámolni az aktuális tarifák alapján, és összegét a bérleti díj mellett helyben beszedni a bérlőtől.
És bár sokan szeretnek “elfeledkezni” a bérbeadás utáni adókötelezettségük bejelentéséről, érdemes tudni, hogy a nyár végi időszakkal az adóhatóság is jobban figyel az albérletekre. Persze elég egy jóindulatú szomszéd vagy egy parázs vita a bérlőnkkel, akik utólag is bejelentést tehetnek a bérbe adott lakásról. Az adóhatóság pedig előszeretettel “díjazza” az ilyen mulasztásokat.
| Mennyit kell adóznunk utána? A lakás kiadásból befolyó összeg önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért január 1-jétől, az összevont adóalap részeként, 16 százalékot kell adóznunk utána, függetlenül attól, hogy mekkora a havi fizetésünk (régen, ha többet kerestünk, többet kellett adózni a bérletből származó jövedelem után). Hogy mikor kell ezen felül 14% egészségügyi hozzájárulást fizetni, és mi a legelső teendőnk a lakás bérbeadásával kapcsolatban, arról a NAV oldalán érdemes tájékozódni. |
