A gyermekneveléshez járó támogatások – legyen az alanyi jogon járó balesetvédelem, GYES, GYED, családi pótlék – csak töredékét fedezik azoknak a költségeknek, amelyet egy gyerek felnevelése, iskoláztatása felemészt. Egyes számítások szerint egy gyermek, mire saját lábára áll 30 millió forintjába kerül a családnak, igaz, ebben benne vannak a középiskolai és egyetemi évek költségei is és egy kisebb, induláshoz elegendő lakás ára. Hogy ezt előteremtsék, a gondosabb szülők már a születés előtt elkezdik a gyermeknevelés költségeire a takarékoskodást.
Egyre elterjedtebb, hogy a különféle biztosításokat is előrelátó öngondoskodási formaként használják ki, és később az ezekből származó nyereséget fordítják a gyermekre, mert ezekbe a konstrukciókba apránként, rendszeresen fizethetnek be egy maguk által meghatározott összeget. Így amikor az ideje eljön, nem egyszerre kell előteremteni például az egyetemi tandíj milliókra rúgó költségét.
A szülőknek a legnagyobb fejtörést nem is az okozza általában, hogy megtakarítsanak-e vagy sem, hanem hogy havonta mennyit és milyen formában tegyék azt. Általánosságban elmondható, hogy körülbelül a teljes bevételük 10-15 százalékát szükséges a szülőknek előtakarékosságra fordítaniuk. Manapság a biztosítások terén a befektetéssel kombinált konstrukciók rendelkeznek a legkedvezőbb hozamkilátásokkal.
Természetesen társaságonként eltérő, hogy konkrétan mekkora is ez a hozam, de reális esély van rá, hogy ilyen konstrukcióval, havi 10 ezer forintos befizetéssel 20 év alatt 2-3 millió forintos nyereségre is szert tegyünk, így 20 éves megtakarítás után 5 millió forint körüli tőkével támogathatjuk gyermekünk indulását. Ez az összeg jóval magasabb is lehet, ha nagyobb befektetési kockázatot vállalunk. Ugyanis a befektetéssel kombinált életbiztosításoknál nem csak a futamidőt és a havonta befizetendő összeget határozhatjuk meg, hanem azt is, hogy ezt a pénzt milyen típusú befektetési alapokban helyezze el a biztosító számunkra.
