Semmi újat nem mondunk azzal, hogy a kormány régóta szeretné növelni a születések számát Magyarországon. Az ezt ösztönző intézkedések sem érnek bennünket meglepetésszerűen: a miniszterelnök például már az egy hónappal ezelőtti, rendhagyó kormányinfóján is előrebocsátotta, hogy februári évértékelő beszédében újabb családpolitikai kedvezményeket jelent majd be. Ezekkel kapcsolatban találgatások is voltak: a beteg gyermeket nevelők extra támogatása, főállású anyaság bevezetése és az anyák munkába állásának segítése is opcióként merültek fel.
Újra divat a házasság
„Ma fénykorát éli Magyarországon a házasság” – közölte az MTI-vel az Emberi Erőforrások Minisztériuma vasárnap abból az alkalomból, hogy elindult a Házasság hete című rendezvénysorozat. Mint írják:
● 20 évvel korábban nem volt annyi házasságkötés, mint az elmúlt években: tavaly január–november között 49 000 pár mondta ki az igent.
● Az elmúlt 8 évben 23%-kal csökkent a válások száma.
● A Magyar Ifjúságkutatás eredményei szerint a 15–29 évesek többsége házasságban és családalapításban gondolkodik – átlagosan 2 gyermeket szeretnének.
● Az elmúlt 2 év adatai szerint a fiatal házasokat megillető adókedvezményt megközelítőleg 37 000 pár veszi igénybe havonta.
● A válások számáról nem szól a nyilatkozat.
Ajándék milliók?
Persze a valóság más lett. A vasárnap ismertetett hét akciópontot mi is bemutattuk, összességében eddig a következőket lehet tudni róluk:
● Az első négy pont gyermekvállalási és otthonteremtési támogatást nyújt. Az először házasodó, 40 éves kor alatti nők 10 millió forint értékű kedvezményes kölcsönt kapnak. Az első két gyerek születése után felfüggesztik a törlesztést, a második gyereknél a tartozás harmadát el is engedik. A harmadik gyerek után pedig már egyáltalán nem kell folytatni a törlesztést. Ezenkívül bővült a csok felhasználhatósága: a minimum kétgyermekesek használt lakásra is igényelhetik, a falun élőknek pedig későbbre ígérnek tájékoztatást rájuk szabott lehetőségekről. A kormány a szülők jelzáloghiteléből is átvállal: a második gyermek születésekor 1, a harmadiknál 4 millió forintot, minden további gyereknél 1-1 millió forintot. Mindemellett a legalább négy gyermeket világra hozó és felnevelő nők végleg mentesülnek az szja-fizetés alól.
● Az autóvásárlási program keretében 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás jár a 7 személyes új autókra a legalább 3 gyermekes családoknak.
● 2022-re az ígéret szerint megvalósítják a teljes bölcsődei ellátást 3 év alatt 21 000 új férőhellyel.
● Lehetővé válik az is, hogy a nagyszülők maradjanak otthon a kicsikkel: ezentúl ők is igénybe vehetik a gyedet.
Mindez július 1-jétől élesedik. A bejelentést öröm és meghatódás fogadta a helyszínen, és a Nézőpont Intézet online villámkutatásából is az derült ki, hogy a többség örül a családpolitikai akciótervnek. A megkérdezett 541 ember 63%-a pozitívan nyilatkozott az új rendelkezésekről – még a kormányellenesek 40%-a is üdvözölte a változásokat.
A mentesség azoknak is jár, akiknek már megszületett legalább négy gyermekük, akkor is, ha már felnőttek (Fotó: Myung J. Chun/Los Angeles Times via Getty Images)
Kérdés- és fanyalgásgenerátor
De minek is örülünk pontosan? És jogosan háborognak azok, akik dühödt Facebook-posztokban jövendölik az autóárak elszállását, vagy éppen A szolgálólány meséjét emlegetik a szülés ösztönzése miatt? Kinek mit jelentenek ezek a lehetőségek, és hogyan – egyáltalán mikor – fognak megvalósulni a gyakorlatban?
Tény, hogy a hitelfelvételi lehetőségek és törlesztések feltételei egyelőre tisztázatlanok. Vagy ott van az a gond, hogy a bölcsődéket nemcsak megépíteni kell, hanem működtetni is, ami nem egyszerű úgy, hogy egyelőre nem állnak sorba tömegek ezekért a munkahelyekért – a közelmúlt béremelései ellenére sem. A hvg.hu az ígéretek betartásának költségeit számolta ki , rámutatva arra is, hogy nem tisztázott, ki számít első gyermeknek. Azóta Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkártól megtudhattuk, hogy az a bizonyos tízmillió azoknak is jár, akik már házasok, vagy akár gyermekük is van, de a felfüggesztés csak az eztán világra jötteknél működik majd. Mint nyilatkozta: „nem jelent gondot az sem, ha a férfi már elvált egyszer” – itt nem tudjuk, mennyire hangsúlyos a nem és az esetszám. Mi a helyzet azzal, ha az utódok különböző kapcsolatokból származnak? Illetve… miért „mostohagyerekek” már megint az élettársak? Ugyanígy: a nőkre vonatkozó szja-kedvezményt is lehet éppen kritizálni esélyegyenlőségi szempontból. Mi lesz például a gyermeküket egyedül nevelő férfiakkal? Az viszont már tisztázódott, hogy a mentesség azoknak is jár, akiknek már megszületett legalább négy gyermekük, akkor is, ha már felnőttek.
Ami az autótámogatást illeti, elsőre szépen hangzott, de valójában elég nagy csapdát rejt, ugyanis a két és félmilliós összeget csak az kapja meg, aki képes mellétenni ugyanennyit, mert a támogatás legalább ötmillió forintos autóra jár. Nyilván költői a kérdés, hogy ennyi készpénz vajon hány nagycsaládnál áll rendelkezésre, és hogy akiknél rendelkezésre áll, azok azt a kört alkotják-e, akik rászorulnak a segítségre…
Itt viszont legalább kiderült, hogy nem feltétel a házasságkötés, és az sem, hogy a gyerekek édestestvérek legyenek.
Mi most annak jártunk utána, hogy mit mond három, különböző élethelyzetben lévő nő az akciótervről: segítség számukra, vagy sem?
Emese, 28 éves, gyermektelen, most házasodott
„Inkább hagyom ezt a munkatémát, ne várjunk, legyen inkább négy gyerekünk, költözzünk be egy elhagyott kis villába, és vegyük meg hozzá a nagy kocsit – ezt viccből mondtam a férjemnek tegnap este, de olyan halál komoly arccal, hogy elgondolkodott. Aztán leesett neki, hogy az akciópontokról beszélek. Nincs még gyerekünk, többek között pont azért, mert egyelőre egyáltalán nem akarom hanyagolni a munkát. Szerintem itt még nem éri meg leállni, nem vagyok biztos benne, hogy eleget dolgoztam már ahhoz, hogy biztonsággal visszajöhessek úgy, hogy ne kelljen mindent elölről kezdenem. A másik a lakás: abból szerencsére van egy kis közös, de azért néha sóhajtunk egyet, hogy meddig lesznek még ennyire magasak az ingatlanárak. Mert azért jó lenne majd egy olyan, amihez van egy kis kert vagy legalább erkély meg még pár szoba. Egyéni probléma persze, de mindig összerezzenek a hitel szó hallatán, még ki kell hevernem a szüleim devizahitelének bedőlését. A párom tudatossága, megfontoltsága idővel valószínűleg meg fog győzni arról, hogy nem minden kölcsön ilyen rizikós. De mindezeken túl leginkább azért halasztjuk a gyerekvállalást, mert egyelőre nem érzem magam képesnek a terhességre és a szülésre. Ezen pedig nem fog segíteni az, ha kedvezményeket ígérnek cserébe. Remélem, lassan megjön az érzés is. A gyerek nevelésébe sajnos a nagyszülők nemigen tudnának bekapcsolódni a gyed ellenére sem: az ország két végében élnek, és mindhárman hatvan év felettiek. A lehetőségek itt vannak a fővárosban, így biztos nem fogunk elköltözni, hogy vidéken közelebb legyenek, felhozni sem szeretnénk senkit, mert nem szívesen élnénk többgenerációs családban. Lakást venni vagy bérelni pedig nagyon drága – és itt körbe is értünk.”
Lakáshitel nélkül hogyan? (Képünk illusztráció – Fotó: MTI/Varga György)
Bernadett, 40 éves, egygyermekes, elvált anya
„Eszembe sem jutott úgy olvasni a programpontokat, mint amik rám is vonatkozhatnak, nekem is segíthetnek. Megszoktam már, hogy amit itt családtámogatásnak hívnak, az engem valahogy soha nem érint. Hol a korom »nem elég kóser«, hol a családi állapotom, hol az az akadály, hogy már volt a nevemen lakás (igaz, épphogy sikerült pánikszerűen megszabadulni tőle, mielőtt végleg becsődöl az életem a csodás devizahitel miatt). Úgyhogy hiába volt nagy szükségünk lakásra, nekünk »nyilván« nem járt a csok. Mi voltunk azok is, akiknek nem jutott férőhely a bölcsődékben, ezért kénytelenek voltunk fizetős helyre beadni a fiamat, így immár azért is dolgoztam, hogy dolgozhassak. Nem értelmezhető számomra ez a 40 éves korhatár most sem. Az eddig született gyerekem miért nem számít? Őt még 40 előtt szültem. A leendő kistesója pedig miért nincs olyan értékes ennek a kormánynak, mint bármelyik gyerek? Talán az egymilliós jelzáloghitel-engedményt még megcsíphetem (ott nem írnak korhatárt), de gondolom, addigra ott is kiderül valamilyen kizáró tényező. Mondjuk, hogy nem vagyok házas, csak élettársi kapcsolatban élek… de nem szeretnék tippeket adni. A nagyszülői gyed szerintem nagyon jó, biztos, hogy sok családnak segítség, hiszen ahol eddig is besegítettek a nagyik, ott ezután legalább nem ingyen teszik. Ugyanakkor szerintem irreális azt várni egy nagyszülőtől, hogy napi nyolc-tíz órában, teljes értékű szülőként teljesítsen, feláldozva a saját életét. Igen, tudom, van, akinek örömet okoz, de ez még a fiatal nyugdíjasoknak is nagyon megterhelő lehet. Elsősorban nem erre kéne hagyatkozni.”
Anna, 43 éves, ötgyermekes anya
„Az szja-kedvezmény biztosan érinteni fog, ha visszamegyek dolgozni, a kérdés az, hogy mennyire fogok tudni elhelyezkedni öt gyerekkel. Ők most tizenhét, tizenöt, hat- és négyévesek, a legkisebb hét hónapos. Egyikük sem járt bölcsibe, én voltam itthon velük hároméves korukig. Ezt sokan nem tehetik meg, mert vissza kell térniük a munkaerőpiacra. Nekik tényleg segítség lesz a bölcsődei bővítés, főleg akkor, ha megfelelő intézmények lesznek, és nem harmincfősre tornázott csoportlétszámokkal oldják meg a férőhelyek növelését. Arról nem beszélve, hogy sok óvodában, iskolában – kimondva vagy kimondatlanul – azt szeretnék, ha a szülők négykor már hazavinnék a gyereket, ami a munka mellett nem egyszerű. Mindez még bonyolultabb, ha nem sikerül bekerülni a lakóhelyhez vagy munkahelyhez közeli bölcsődébe, óvodába. Annak örülnék, ha állami közreműködéssel a munkahelyek családi napközikkel, saját óvodákkal biztosítanák azt, hogy a gyerekeddel lehess: könnyebb lenne visszatérni a munkába, vagy ha megbetegszik a kicsi, akkor érte menni, és a családi egyensúly is jobban megmaradna. Ami az autót illeti, én most is egy hétszemélyessel járok, de gyakorlatilag alig férünk el benne, egy ekkora kocsi kényelmesen valójában csak öt embernek elég. Jó lenne, ha minimum 7 fős autókra szólna a támogatás, vagy akár kisbuszokra is, és ami még fontos: hogy ne csak újat lehessen venni. Az akciópontok bejelentése után megnéztük, és nincs normális modell 10 millió alatt. Ki tud megvenni egy ilyet?
Házat három éve vásároltunk, a csokra akkor nem voltunk jogosultak, mert valamivel meghaladtuk a maximális négyzetméterszámot: muszáj volt, másképp nem lett volna elég hely. Egy újabb költözést most nem látok reálisnak, nekünk sokkal többet számítana, ha az állam besegítene a meglévő hitel törlesztésébe. Az albérletben élő ismerőseimtől azt hallom, hogy nagyon magasak az árak, a havi lakbér meghaladja a törlesztést. Ha ezt bírod fizetni, valószínűleg a hitel visszafizetésével sem lesz baj. Hosszú távon jobban megéri sajátot venni, de ahhoz kell egy önrész: nem mindenkinek van olyan alapja, amivel be tud szállni – jó lenne, ha ebben is kapnának segítséget az emberek. És még egy dolog… Vigyázni kellene arra, hogy ne a kedvezmények miatt döntsön úgy egy pár, hogy még több gyermeket vállal, hanem azért, mert erre vágynak. Hiszen nem elég, ha nagy egy család, talán fontosabb az, hogy boldog és összetartó legyen.”
