Miért nem kívánsz?

A nők hiába kezdeményeznek, a férfiak ellenállnak, nem kívánják a szexet. Vajon mi állhat a jelenség hátterében, amely főleg a harmincas korosztályt érinti?

Ritának jól fizető állása van az egyik multicégnél, Audit vezet, kellemes, kis lakás tulajdonosa, és mindezek mellett tökéletes az alakja. A partnerkapcsolatban azonban nincs szerencséje, mert alkalmi kalandoknál, egyéjszakás viszonyoknál többre nem jut, és ettől boldogtalannak érzi magát. A jelenségre a pszichológusok azt mondják: nem csoda, hiszen a nemi szerepek lassan, észrevétlenül változnak. Egyre több férfi kételkedik a férfiasságában, a nő pedig a nőiességében.

Mindennek oka, hogy a mai harmincas generáció olyan időszakban nőtt fel, amikor a válások száma megsokszorozódott, és a gyerekek előtt nem volt minta. Azt sem tudták, milyennek kell lennie a férfinak, hiszen nem volt kiről példát venni, ezért sok férfi még ma is apa nélküli kisfiú maradt. Az ő félelmeiket tovább fokozzák azok a nők, akik anyagilag függetlenek, társadalmilag fontos szerepet töltenek be, és szexuálisan is csúcsformában vannak.

A “vadász” és a “zsákmány”

Dr. Nagymihály Éva, az ELTE Pszichológiai tanszékének hallgatója szerint, amikor az erős férfi gyengülő mítoszáról beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk a “vadász” és a “védelmező” klasszikus szerepeiről. Vannak lányok, akik szórakozóhelyen ücsörögve lesik a férfiakat. Ők az amazonok, akiknek friss zsákmányra fáj a foguk. Nem lehet csodálkozni azon, ha férfiak nagy többsége megfutamodik, amikor az ilyen nők kivetik rájuk a hálójukat.

A pszichológus szerint azonban annak, hogy a férfi elutasítja a szexet, sokféle oka lehet, nemcsak a szerepek felcserélődése. Például potenciazavarok, amelyek mindig akkor jönnek elő, amikor a nő a legjobban élvezi az együttlétet. Vagy a teljesítménykényszer, amely a csúcspont bekövetkezte előtt blokkolja, és a szex happy end nélküli marad. Vagy a férfiúi büszkeség erőtlensége, amely már eleve szégyenérzettel tölti el, és gátlásossá teszi.





Akarom őt!

A szakember szerint az okok között keresendő, hogy a nők egy részénél nem pozitív irányban ment végbe az emancipáció, mert emelkedik azoknak a száma, akik szexuális vágyukat, ha kell, erőszakosan is meg akarják valósítani. Egyre gyakrabban fordul elő házasságban élőkkel is, akik megunták a férjüket, nem tartják elég színesnek a házaséletüket, de saját maguk kielégülése, élvezete mindennél fontosabb. Ők azok, akik azt vallják: nem mondok le csak azért az izgalmakról, mert férjhez mentem.
Persze, nem csak a szebbik nemben van a hiba, hiszen a harmincöt éves Mariann nem hasonlít ezekhez a nőkhöz, férje mégis régóta visszautasítja a közeledését.





– Korábban szexuális harmónia volt közöttünk, szinte mindennap szerelmeskedtünk, és élveztük egymás csókját, ölelését – meséli. – Aztán lassan ritkultak az együttléteink, míg egy évvel ezelőtt már csak havi egy, gyors szeretkezésre futotta. Úgy tűnik, most már csak hébe-hóba kerül rá sor, mert utoljára január közepén voltunk együtt.
Mariann férje korábban a munkahelyi bizonytalanságra panaszkodva utasította vissza őt, de a stressz megszűntével a vágy nem tért vissza. Az asszony megpróbált beszélni vele, ám a férfi kelletlennek mutatkozott, ezért ő lépett a tettek mezejére: méregdrága fehérneműket, bodykat vásárolt, és a férfivágyak netovábbját, a finom csipkés, de kissé kényelmetlen harisnyatartót is felvette, hátha magára vonja férje figyelmét. A válasz: néma hallgatás. Ennek ellenére Mariann nem forgatja a fejében a válás gondolatát, mert szereti a férjét, és hiszi, hogy a vágy még visszatérhet.
Miért nem kívánsz? – II. rész>>