„Egyedül voltam otthon a kétéves kisfiammal, mikor egyik pillanatról a másikra, gyakorlatilag a semmiből ömleni kezdett a víz az otthonunkba. Nem volt más választásom, menekülnünk kellett” – idézi a BBC brit hírcsatorna a gyerekeit egyedül nevelő mozambiki nőt, Améliát, aki mindenórás terhes volt második gyerekével, mikor az áradás elérte a falujukat. „Tudtam, hogy ha életben akarunk maradni, egész egyszerűen nem maradhatunk a házban. Szóval kirohantunk az udvarra, úgy rángattam magam után a kisfiamat, majd ugyanígy próbáltam vele felmászni a legközelebbi fára is.”
Amélia és a kisfia végül két teljes napot töltött az ágak között, mielőtt a helikopteres mentőegység a segítségükre sietett volna. A kismamánál közben a stressz hatására beindult a szülés: teljesen magára hagyatva, az ágakba kapaszkodva hozta világra kislányát, Sarát. „Nem szépítem, a szülés pokoli volt. Borzalmasan fájt. Csak sírtam és sírtam, néha meg kiáltoztam a fájdalomtól” – mondja, majd hozzáteszi, a legrosszabb az volt, hogy nem mindig tudta eldönteni, hogy a fájdalmat az összehúzódások okozzák, vagy az éhség.
Sara annak ellenére, hogy extrém körülmények között született meg, teljesen egészséges: jelenleg egy átmeneti szálláson él Dombe közelében édesanyjával és bátyjával. „Az emberek többsége elveszített valamit az áradások miatt, én ezzel ellentétben kaptam valamit” – zárta mondandóját Amélia, aki még azt is elárulta, hogy a történtek ellenére szerencsésnek érzi magát. Éppen úgy, mint Rosita Mabuiango, aki 20 éve Sarához hasonlóan egy fa tetején jött világra Mozambikban.
