Felkaptam a fejem arra a hírre, hogy évente négymillió asztmás megbetegedést okoz a gyermekek körében a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása a világon. Ez elég elkeserítő, de ami még meglepőbbé teszi, hogy csaknem minden gyermek, akinél a gépjárművek kipufogógáza okozza az asztmát,
olyan településen él, ahol betartják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határértékeit.
Az asztma nem játék
A WHO adatai szerint 235 millió ember szenved asztmától a világban, a betegségbe évente mintegy 400 ezren halnak bele.
Ha magas a légszennyezettség, akkor veszélyes a gyereket a szabadba engedni. A kicsik szervezete fejlődésben van, immunrendszerük még nem annyira fejlett, mint a felnőtteké, ezért nekik különösen ártalmas a szennyezett levegő. A légszennyezés miatt a gyermekkorban kialakuló légúti és egyéb betegségek miatt az érintettek általában a felnőttkorban is többet betegeskednek. Vannak olyan légszennyező anyagok is, amelyek ha a születés körüli időszakban kerülnek a csecsemő szervezetébe, felnőttkorban idéznek elő súlyos, akár halálos megbetegedéseket.
Az amerikai George Washington Egyetem kutatói már fel is vetették, hogy a WHO jelenlegi légszennyezési határértékei nem elég szigorúak.
Magyarországon az uniós határértékek a mérvadók, ezért megkérdeztük az illetékeseket, megfelelőek-e az itthoni határértékek. A Nemzeti Népegészségügyi Központnál az Országos Korányi Pulmonológiai Intézethez irányítottak, ahonnan egyelőre nem érkezett válasz.
Nem ez a megoldás. MTI/EPA/Fehim Demir
Segített viszont a Levegő Munkacsoport elnöke. Lukács Attila elmondta, hogy a WHO ajánlott levegőminőségi határértékei mindig is egy kompromisszumot tükröztek az egészségileg szükséges és a politikailag elfogadható mérték között.
„Így például a részecskeszennyezés (PM) tekintetében a WHO kijelentette, hogy nem tud meghatározni olyan alacsony koncentrációt, amely biztosan nem károsítja az egészséget.”
A WHO nem írhat elő jogilag kötelező határértékeket, hanem csak ajánlásokat tehet. Ezek az ajánlott határértékek több esetben jóval szigorúbbak, mint az Európai Unió határértékei.
Ez utóbbiakat minden tagországnak kötelező betartania, de számos országban nem teszik meg, ezért az Európai Bizottság kötelezettségszegési (jogsértési) eljárást indított ellenük, ami több ország, köztük Magyarország esetében már bírósági szakaszba lépett.
Felvetődik a kérdés, hogy a magyar településeken veszélyes-e a levegő a gyerekek számára. Lukács Attila szerint Budapest egyes útjai mellett igen magas a légszennyezettség. A vidéki településeken is sok esetben jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes településrészek között.
A levegőszennyezettség ott a legveszélyesebb, ahol sokan égetnek szilárd tüzelőanyagot. Sok háztartás fűt fával (nagyrészt nedves fával, ami sokkal inkább szennyez, mint a száraz fával fűtés), szénnel (általában annak is a leggyengébb, legszennyezőbb fajtájával, lignittel). „Sajnos rendkívül elterjedt a műanyaggal, bálás ruhával, autógumival és egyéb hulladékkal történő fűtés is, amit egyébként törvény tilt, hiszen ezáltal a legsúlyosabb egészségkárosító anyagok kerülnek a levegőbe” – mondja a Levegő Munkacsoport elnöke.
Magyarországon 2000-ben még 128 ezer asztmás beteget tartottak számon, 2015-re azonban már több mint 290 ezer ember szenvedett ettől a betegségtől.
